Budapesti Corvinus Egyetem - Drama Improves Lisbon Key ...

Knausz 2009) Fontos, hogy a kompetencia kialakulásához nem elegendőek akészségek, azokhoz ismereteknek is párosulniuk kell, az állampolgári és szociáliskompetenciákhoz pl.: az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, apolgári jogok és az adott ország alkotmányának és kormánya működésének az ismeretevagy a demokrácia és az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközinyilatkozatoknak az ismerete. 23 A kompetencia fogalom helyett sok helyen annakrokonfogalmait használják, mint pl. társadalomismeret, kritikai gondolkodás,demokratikus gondolkodás vagy állampolgári műveltség. A demokratikusállampolgárságra nevelés, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése mindközös célt szolgál, mégpedig azt, hogy a demokráciákban megerősödjön a politikaiintézményrendszerbe helyezett bizalom, az emberek felelősségérzete nőjön a szűkebb éstágabb közösségük iránt, autonóm módon képesek legyen a véleményüket elmondani azemberek, mindezt mások véleményének és a kulturális különbségek tiszteletbentartásával, törvénytisztelőbbek legyenek, kialakuljon egy szolidárisabb társadalom, éstársadalmi kohézió. (Farkas 2007; Farkas 2009; Huddleston és Rowe ; Falus, Jakab, ésVajnai 2005; Howard és Gill 2000)E célkitűzés pedig már nemcsak a gyerekek oktatására igaz, hanem a felnőttekéreis, amelyet az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos programok is tükröznek. Önállóterületként működik az oktatáson belül az aktív állampolgárságra nevelés pl. USAban,az Európai Unióban viszont az egész oktatáspolitikai stratégia szerves részévévált (pl.: Civic Education program), amit a kompetencialapú oktatási reform is bizonyít.(Falus, Jakab, és Vajnai, 2005) A 1990-es évektől tartalmában két iránykülönböztethető meg a közoktatásba beépített demokráciára nevelés elképzelésekről. Azegyik irányzat inkább a képviseleti demokráciával kapcsolatos ismereteket próbáljaátadni a diákoknak (pl.: az USA-ban), míg a másik bővíti ezt a perspektívát azzal, hogya fenntartható fejlődésről, globális állampolgárságra nevelésről, nemek egyenlőségérőlis oktatnak, kitágítva ezzel a demokrácia definícióját (pl.: Finnországban), azonbanhazánk mindkét irány tekintetében még a történet elején jár. (Farkas , 2009, 4.o.) Azzalkapcsolatban szintén különböző elképzelések léteznek, hogy hol a helye az oktatásiprogramokban, tantervekben az állampolgárságra nevelésnek, egyáltalán szükséges-eennek tantárgyi megformáltsága. Sejthető azonban, hogy azokban az országokban, ahola demokráciának még nincs nagy múltja, valamint ahol kerülik a közoktatás falain belül23 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia-02_kulcskompetenciak47