MOTESZ

KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Oláh Éva egye te mi ta nár, szak mai igaz ga tóDE OEC Gyermekgyógyászati Intézet, Klinikai Genetikai Központ, DebrecenCar ci no ge ne sis –A rák ge ne ti kai hát te reA da ga na tok gya ko ri sá guk ésa ha lá lo zás ban ját szott sze re -pük miatt né pe gész ség ügyiszem pont ból fon tos be teg ség -cso por tot kép vi sel nek. AzEgészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente10 mil lió em ber be teg szik meg rák ban, azo nos aránybana fej lett és a fej lõ dõ or szá gok ban. Az összes ha lá le set12%-a e be teg ség cso por tra ve zet he tõ vissza. A fej lett országok ban ez az ér ték 20%, míg a fej lõ dõ or szá gok ban –egyéb be teg sé gek: fer tõ zé sek, táp lál ko zá si za va rok stb.na gyobb ré sze se dé se miatt – min dössze 10% (19).Je len tõ sé gü ket to vább nö ve li, hogy az elõ re jel zé seksze rint a da ga na tos be teg sé gek száma 2020-ra vár ha tó anévi 15 mil lió ra, az oko zott ha lá le se tek száma pe dig kö zel10 mil lió ra nõ (19). Ez vár ha tó an nak el le né re, hogy mamár egy re job ban is mer jük a da ga na tok ki vál tó okait, apa to ge ne zist, s egy re ered mé nye seb ben tud juk ke zel ni ené hány év ti ze de még szin te min den eset ben fa tá lis ki me -ne te lû be teg sé ge ket.A daganatos betegségek számának emelkedéséhez hozzájá rul a szív- és ér rend sze ri be teg sé gek okoz ta ha lá lo zásörvendetes csökkenése a fejlett országokban, ami növeli adaganatok relatív gyakoriságát. Ugyanakkor abszolút növeke dést ered mé nyez az em be rek élet tar ta má nak meghosszabbodása,a dohányzók még mindig növekvõ száma,s az egész ség te len ét ren di szo ká sok, kö vér ség, elég te lenfi zi kai ak ti vi tás.Ezért a rák ku ta tás: a rák okai nak, ge ne ti kai hát te ré -nek, patomechanizmusának tanulmányozása, a diagnosz -ti ka, a ke ze lés és a meg elõ zés le he tõ sé ge i nek meg is me ré -se és azok gya kor la ti al kal ma zá sa a mo dern or vos tu do -mány egyik el sõd le ges fe la da ta.A rák de fi ní ció ja, for mái és a fõ kli ni kaitü ne tekA rák azok nak a be teg sé gek nek a min den na pi szó hasz -nálatban elterjedt összefoglaló elnevezése, amelyek közösjel lem zõ je egy kó ros sejt bur ján zás, amely a nor má lis sejtekki szo rí tá sá val kó ros sejt tö me get, da ga na tot hoz lét re.A rák bár mely szö vet bõl ki in dul hat, kü lön bö zõ da ga -nat-tí pu so kat ered mé nyez ve. Leggya ko ribb a test kül sõ,vagy bel sõ fel szí ne it bo rí tó epit he liá lis sej tek bõl ki in du -ló car ci no ma (a tu laj don kép pe ni „rák”, mint pl. tü dõ-,em lõ-, vas tag bél rák). A sar co ma a tá masz tó szö vet bõl,csont ból, porc ból, zsír szö vet bõl, kö tõ szö vet bõl és izombólszármazik. A lympho ma a nyi rok cso mó és az im munrendszer da ga na ta, a leu ké mia pe dig az éret len ha e mo -po ie ti kus sej tek rá kos meg be te ge dé se, mely nek so rán acsont ve lõ ben fel sza po ro dó kó ros sej tek (blasz tok) be ke -rül nek a ke rin gés be, és sok szor be szû rik az ex tra me dul -lá ris szer ve ket (lép, máj, nyi rok cso mók, egyéb pa ren chí -más szer vek).A kli ni kai tü ne tek a ki szo rí tott nor má lis sej tek funk ci ó -kiesésének, másrészt a kóros sejtek térfoglalásának és kóros mûködé sé nek kö vet kez mé nyei: leu ké miá ban a vö rö svér sejt számcsök ke né se ana e mi át, s en nek kö vet kez mé nye ként hypoxiaokoz ta tü ne te ket: fej fá jást, gyen ge sé get, szé dü lést, afe hér vér sej tek funk ci ó kie sé se an ti bio ti kum ra nem re agá -ló in fek ció kat, ton sil li tist, száj gyul la dást, lá zat okoz.A thrombocyták számának csökkenése, vagy kóros funkciója bõr-, és nyál ka hár tya vér zé sek hez ve zet. A kó rossejt bur ján zás lát ha tó vagy tap int ha tó, ké palko tó el já rá -sokkal kimutatható daganattal (hepatosplenomegalia, hasivagy mellkasi, térszûkítõ folyamatok, nyirokcsomó duzzanatok,csonttumor stb.), és a tumor lokalizációjától függõspe ci fi kus tü ne tek kel (ha si és csont fáj da lom, kö hö gés,agy da ga na tok ese té ben fej fá jás, epi lep szi ás ro ham, hányás,ata xia stb.) hív hat ja fel a be teg ség re a fi gyel met.2011; XIX(1–2):17–24MOTESZMAGAZIN17