KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYegy úgynevezett ellátási folyamatindikátort rendeltek,mely egyértelmûen teljesült az adott napra vagy nem.Ezek az alábbiak voltak: VAP prevenció – félfekvõ helyzet+ orotrachealis intubáció; DVT profilaxis – antikoagulánsmedikáció vagy antiembóliás harisnya; napi spontánlégzési próba – próba megtörténte az elmúlt 24 órában;katéter indukált véráram infekció prevenció – 7 pontoschecklista kitöltve, megfelelõ anatómiai punkciós hely;korai enteralis táplálás – enteralis táplálás 48 órán belülmegkezdve; decubitus prevenció – Braden index legalábbnaponta.Minden négyhónapos fázis alatt mind a 6 ellátásra vonatkozólagkiszámolták, hogy a betegek milyen aránybankapták meg az adott ellátást az intervencióban részesült,illetve a kontroll ITO-n. A hangsúlyt az intervenció alattelért változás mértékére fektették, tekintve a diverz alapfelkészültséget.Mind a 15 intenzív osztály teljesítette a tanulmányt,összesen 9269 betegfelvétel történt a vizsgálati idõszakban(2005. november 1. és 2006. október 31. között), és7141 betegfelvétel a vizsgálat lecsengési (2006. december 1.és 2007. augusztus 31. közötti) periódusában.Összességében – tekintve az összes kórházat és mind a6 aktív intervenció által adoptált ellátást – megállapítható,hogy a betegek nagyobb eséllyel kapták meg az EBMszerint adekvát ellátást az adott ellátási gyakorlatra aktívoktatásban részesülõ ITO-n, mint egy másik ellátási gyakorlatotcélzó oktatásban részesülõ ITO-n (összesített ORarány 2,79%; 95% CI; 1,00-7,74; P=0,05).VAP-prevenció – DVT profilaxis (1. pár)VAP-prevenció: a félfekvõ helyzet alkalmazása aminõségfejlesztésben részesülõ ITO-n 49,8%-ról (297 betegnapbólaz elsõ hónapban) 89,6%-ra (260 betegnapból anegyedik hónapban) nõtt, vs. 80,1% (497)-ról 90,2% (569)-ra a kontroll ITO-n. Az OR a félfekvõ helyzet tekintetében6,35 (95% CI; 1,85-21,79; P=0,007) az intervenciós ITO-nés 2,04 (95% CI; 0,82-5,07 p=0,12) a kontroll ITO-n.DVT profilaxis: antikoaguláns terápiában részesült a betegek96,9%-a (194 betegnapból az elsõ hónapban), melymagas maradt a vizsgálat 4 hónapja alatt (97,5% a 202 betegnapból),és nem volt szignifikáns különbség az intervencióbanrészesülõ (OR 1,28 95% CI; 0,67-2,45; p=0,46) és akontroll ITO (OR 0,52 95% CI; 0,20-1,30; P=0,16) eredményeiközt. A DVT profilaxis alkalmazása a lecsengési periódusbanis magas maradt az intevencióban részesült intenzívosztályoknál (97,0% az utolsó 3 hónapban).Katéterhez kapcsolódó véráram infekció prevenció – spontánlégzési próba (2. pár)Katéterhez kapcsolódó véráram infekció prevenció: a 7pontos checklista kitöltése és alkalmazása a kezdeti 10,0%-ról (30) 70,6%-ra (34) emelkedett az interveniált ITO-kon,míg 31,0%-ról (42) 51,7%-ra (29)-ra a kontroll osztályokon.Az OR a 7 pontos elõírás betartását illetõen az utolsóhónapban az elsõhöz képest 30,06 (95% CI; 11,00-82,17; p
KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYA vizsgálat demonstrálta, hogy a több támadáspontúminõségfejlesztési eljárás javítja a bizonyítékokon alapulóorvoslás ellátási praxisainak adoptálását a közkórházakintenzív osztályain. A legnagyobb arányú növekedést akatéter-asszociált véráram infekciók és a lélegeztetõgépasszociáltpneumónia prevenció tekintetében érték el.A vizsgálat során a közkórházak intenzív osztályainakminõségfejlesztésére fókuszáltak, mivel a kritikus állapotúbetegek többségét ezek az osztályok látják el, és itt állrendelkezésre kevesebb forrás az új kezdeményezések bevezetésére.KommentárA bizonyítékokon alapuló orvoslás manapság megkerülhetetlenrészévé vált mindennapi munkánknak, azonbanennek alkalmazása a napi rutin részeként nem könnyû feladat.Egyrészt olyan mennyiségû adat áll rendelkezésre,hogy célszerû a különbözõ nagy kapacitással dolgozónemzeti szakmai szervezetek (MAITT, ASA, ACC, NICEstb.) által a szakirodalomból összegyûjtött, és az idõ ésminõség próbáját is kiállt ajánlásokat figyelembe venni.Másrészt, ha saját intenzív osztályunk munkáját szeretnénkjavítani, olyan pontokat kell keresni, ahol jól körülhatárolható,ellenõrizhetõ változtatásokkal tudunk mérhetõparaméterekben változást elérni. A fenti tanulmányszerzõi a lélegeztetõgép-asszociált pneumónia, a mélyvénástrombózis, a katéter-asszociált véráram infekciók, valaminta decubitus megelõzését, a korai enteralis táplálásbevezetését és a lélegeztetõgéprõl való mielõbbi leszoktatástvizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy mégolyan osztályokon is, ahol alacsonyabb a motiváció, nagyobba leterheltség és kevesebb az oktatási tevékenység,az egyszerûsített módszerekkel egyes területeken szignifikánsjavulást lehetett elérni.A tanulmány módszertanában leírtak három fontos csoportraoszthatók. Az oktatás/továbbképzés klasszikus ésinteraktív módjai nagyrészt jelen vannak Magyarországon,az emlékeztetõk és a napi munkát segítõ eszközök,kártyák, poszterek már kevésbé elterjedtek, és fájdalmasanhiányzik vagy ritka az úgynevezett audit, illetve azönellenõrzés szervezett/tervezett formái. A betegellátássorán keletkezett adatok prospektív gyûjtése és ezek rendszereselemzése intézményen belül (tehát nem feltétlenültudományos céllal), és ezek összevetése a nemzetköziszakirodalomban leírtakkal óriási mértékben segíti a minõségjavítását. A célok kitûzése, egyes ellátási területek kiemeltfejlesztése osztályon belül lépésrõl-lépésre képes javítaniaz intenzív osztályos ellátás színvonalát.Nem lehet elmenni szó nélkül a nõvérkérdés mellett,ha a magyar viszonyokról beszélünk. Amíg a legmagasabbszintû intenzív osztályokon is napi gyakorlat, hogy 2-3-4súlyos állapotú beteg jut egy nõvérre, addig lehetetlenminõségbeli áttörést remélni. Hiába vezetünk be elõremutató,bizonyítékokon alapuló sémákat az ellátás javítására,ha az ellátó személyzet, beleértve a nõvéreket és orvosokatis, súlyos kapacitáshiánnyal küzd.Az ellátórendszer szakszemélyzettel való ellátása nemzetifeladat. Ennek javulását feltételezve azonban nagyonfontos, hogy a minõség javításához szükséges módszereketés metodikákat elsajátítsuk. Közkórházakban is lehetségesegyszerû technikákkal eredményeket elérni, ennekazonban elengedhetetlen feltétele, hogy az audit intézményétne csak szükséges kellemetlenségként fogjukfel, hanem mint saját teljesítményünk mérõjét, mely napigyakorlattá kell váljon, mely lehetõséget ad teljesítményünkfolyamatos javítására.Levelezési címDr. Rácz Kristófegyetemi tanársegédSE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás KlinikaVárosmajori Részleg1122 Budapest, Városmajor u. 68.Tel.: (1) 458 6700Fax: (1) 458 6747E-mail: krisracz@yahoo.deMagyar Hypertonia Társaság XIX. Kongresszusa ésX. Nemzetközi Továbbképzõ KurzusaIdõpont: 2011. november 30 – december 3.Helyszínek:2011. november 30.: Hotel Mercure Budapest Buda • 1013 Budapest, Krisztina krt. 41-43.2011. december 1-3.: SE Nagyvárad téri Elméleti Tömb • 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.Tudományos információ: Dr. Koller Ákos, egyetemi tanárPTE ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet • 7624 Pécs Szigeti út 12.E-mail: akos.koller@hypertension.huBõvebb információ: <strong>MOTESZ</strong> Kongresszusi és Utazási Iroda • Szalma MártaTel.: 1/311-6687, 1/312-2389E-mail: szalma.marta@motesz.hu • http://www.motesz.hu/Kongresszusi és Utazási Iroda2011; XIX(1–2):47–49<strong>MOTESZ</strong>MAGAZIN49
- Page 1: MOTESZM A G A Z I NTUDOMÁNYOS, SZA
- Page 5 and 6: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 7 and 8: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 9 and 10: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 11 and 12: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 13 and 14: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 15 and 16: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 17 and 18: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 19 and 20: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Oláh Év
- Page 21 and 22: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYmad ja a kör
- Page 23 and 24: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYEgyik leg fon
- Page 25 and 26: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYAz a tény, h
- Page 27 and 28: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYA Magyar Tudo
- Page 29 and 30: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNY4. A bizonyí
- Page 31 and 32: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNY2. csoport:
- Page 33 and 34: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYtásos restle
- Page 35 and 36: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Nemes Att
- Page 37 and 38: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYSzáraz gangr
- Page 39 and 40: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Bartha El
- Page 41 and 42: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDe ahhoz, hog
- Page 43 and 44: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYA postoperat
- Page 45 and 46: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Moravcsik
- Page 47 and 48: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Nagy Zolt
- Page 49: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Rácz Kri
- Page 53 and 54: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYCI; 2,31-2,51
- Page 55 and 56: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Katona Fe
- Page 57 and 58: INNOVÁCIÓ ÉS BIOMEDICINADr. Ober
- Page 59 and 60: INNOVÁCIÓ ÉS BIOMEDICINArenciát
- Page 61 and 62: INNOVÁCIÓ ÉS BIOMEDICINAJes Ole
- Page 63 and 64: NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÜNKProf.
- Page 65 and 66: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 67 and 68: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 69 and 70: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 71 and 72: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 73 and 74: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 75 and 76: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 77 and 78: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 79 and 80: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 81 and 82: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 83 and 84: Fiatal Hypertonologusok V. FórumaI