MOTESZ

MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FELHÍVÁSOKProf. Dr. Kiss Ist ván, a Ma gyar Hyper to nia Tár sa ság el nö ke, tanszéki csoport vezetõ egyetemi tanár, fõorvosDél-Bu dai Nephro lo giai Köz pont (Fõv. Önk. Szent Im re Kór ház, Nephro lo gia-Hyper to nia Pro fil ésB.Bra un Avi tum Hun gary Zrt. I. sz. Dia lí zis köz pont),Sem melwe is Egye tem, ÁOK, II. sz. Bel gyó gyá sza ti Kli ni ka Ge riát riai Tan szé ki Cso port, Bu da pestEgészségügyi VilágnapokHypertonia Világnap – má jus 17.a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) tevékenységének tükrébenA nép be teg ség gé vált hypertonia ve szé lyé re és a hyper to -nia be teg ség okoz ta sú lyosszö võd mé nyek re (szí vi zomin fark tus, stro ke, ve se elég te -len ség) hív ja fel a fi gyel met a 2006 óta min den év má jusmá so dik he té ben meg tar tott HYPER TO NIA VI LÁG -NAP (2011. má jus 17.). A vi lág nap „lét re ho zó ja” és szervezõ je a szá mos hyper to niá val fog lal ko zó szak mai és tudomá nyos, va la mint ci vil szer ve ze tet tö mö rí tõ Hyper to -nia Li ga, amely a Nem zet kö zi Hyper to nia Tár sa ság és aWHO hi va ta los szer ve ze te (1). A vi lág na pok al kal má valév rõl év re egy-egy össze fog la ló gon do lat a vi lág nap jelmonda ta, amely egy-egy ak tuá lis fel hí vás sal, te vé keny -ség gel kap cso ló dik a hyper to ni ás be te gek el lá tá sá hoz.2011-ben a cél ki tû zés a sa ját vér nyo más ér ték (ön vér nyo -más mé rés) és a cél vér nyo más ér ték (140/90 Hgmm alatt)is me re te. A kü lön bö zõ évek kü lön bö zõ té máit az 1. sz.táb lá zat mu tat ja.2025-re világméretû „járványként” lesz jelen a hypertoniabe teg ség és a dia be tes mel li tus is, mely miatt is a hypertoniaokozta megbetegedés és halálozás kiemelt kérdés kelllegyen minden népegészségügyi stratégiában. A becsléseksze rint a nõk nél 33%-ra, fér fiak nál 25%-ra te he tõ a ma gasvérnyomás betegségben szenvedõk aránya, 65 év felett pediga fér fi ak 46%-a, a nõk 65%-a hyper to ni ás.1. sz. táb lá zat. A Hyper to nia Vi lág na pok üze ne tei és fel hí vá saiÉV A Hyper to nia Vi lág nap fõ té má ja Vi lág nap ide je2005 Tá jé koz ta tás a hyper to nia be teg ség rõl 2005. má jus 14.2006 Cél vér nyo má sig kell ke zel ni 2006. má jus 13.2007 Egész sé ges táp lál ko zás, nor má lis vér nyo más 2007. má jus 17.2008 Mérd a vér nyo má so dat – ott hon 2008. má jus 17.2009 Hyper to nia és ve se be teg ség – ok és oko zat 2009. má jus 17.2010 Egész sé ges test súly – nor má lis vér nyo más 2010. má jus 17.2011 Fon tos a sa ját vér nyo más és a cél vér nyo más-ér ték is me re te 2011. má jus 17.Nem csak a be teg fel nõt tek, ha nem a ve szé lyez te tett ésbe teg gé vá ló fia ta lok ér de ké ben is fon tos új ra és új ra áttekin te ni a ke ze lé si gya kor la tot és a ku ta tá si ered mé nye -ket. Az egész ség-meg õr zés és a be teg ség me ge lõ zés márnem csak az egészségügy feladata, társadalmi konszenzusszük sé ges ah hoz, hogy a meg fe le lõ szin tû és mér té kûegészség-megtartást és betegség-megelõzést meg lehessenva ló sí ta ni min den te rü le ten.Az el múlt év ti zed ben a kar dio vasz ku lá ris ha lá lo záscsök kent Ma gyar or szá gon. Ez el sõ sor ban a jobb gyógyszeres ter ápiá nak és a köz pon tok ba szer ve zett kar dio -ló giai és stro ke el lá tás nak kö szön he tõ, ezt iga zol ták a2000-2008 kö zöt ti ada tok. Ez alatt az idõ szak alattazon ban a hyper to nia és a dia be tes mel li tus okoz ta halálo zá si arány nem csök kent. A 2006-ban a MO TESZál tal meg szer ve zett Szív és Ér rend sze ri Nem ze ti Pro g-ram fõ cél ki tû zé se a ma gyar or szá gi kar dio vasz ku lá rismor bi di tás és mor ta li tás csök ken té se volt, me lyet el sõ -sor ban a hyper to nia be teg ség ered mé nye sebb ke ze lé sé -vel és spe ciá lis or szá gos pro gra mok szer ve zé sé vel kívántmeg va ló sí ta ni („Él jen 140/90 alatt!”, „Ereink vé del mé -ben – ÉRV Pro gram”, „Nem ze ti Só csök ken tõ Pro gram – STOPSÓ”), el sõ sor ban fel vi lá go sí tó, in for má ció át adó-tá jé koz -ta tó ci vil pro gra mok, va la mint pre ven ci ós-szû ré si pro g-ra mok szer ve zé sé vel (2, 3, 4, 5). A pro gra mok ré sze volta ma gyar or szá gi Hyper to nia Reg isz ter lét re ho zá sa,amely ben több mint100.000 be teg ada ta sze re -pel, egyé ni azo no sí tá si lehetõ ség nél kül, de a po pu -lá ci ós adat fel dol go zás nakmeg fe le lõ en.Ter mé sze te sen a na pimun kát se gí tõ szak mai továbbkép zé sek is foly tak,mind az or vo sok, mind asza kasszisz ten sek ré szé re.A hyper to ni ás be teg el lá tá -2011; XIX(1–2):77–80 MOTESZ MAGAZIN77