MOTESZ

KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYAz a tény, hogy a da ga na tok ke let ke zé se nem egy pillanat mû ve, ha nem fej lõ dé si sza ka szai, stá diu mai vannak,le he tõ sé get ad a ke zünk be a fo lya mat las sí tá sá ra,eset leg meg ál lí tá sá ra, azaz a meg elõ zés re. Ezt a ko raige ne ti kai vál to zás(ok), pl. a TS gén örök lött mu tá ció -já nak ki mu ta tá sa, a ri zi kó csa lád ta gok ki eme lé se, szorosel le nõr zé se, car ci no gén ex po zí ció tól va ló vé del meés idõ ben tör té nõ ke ze lé se (ade no ma to sis poly po sis coliese té ben akár pro fi lak ti kus co lec to mia!) te szi le he -tõ vé.Nem ré gi ben Step hens és mtsai a több szö rös mu tá ciók -nak szél sõ sé ges for má já ra hív ták fel a fi gyel met, amitchro mothrip sis nek ne vez tek el (14). Ez a mu tá ció tí pusa rá kok 2-3%-ában, a csont da ga na tok 25%-ában is elõ -for dul hat. Lény ege a kro mo szó mák vég ze tes ron cso ló -dá sa, amely nek so rán több tíz vagy száz da ra bra tör nek,majd a ré szecs kék kó ros mó don új ra kap cso lód nak. A jelenség a sej tosz tó dás so rán lép fel, ami kor a kro mo szó -mák kon den zá lód nak, de a szét tö re de zést ki vál tó té nye -zõt nem is mer jük. Az em lí tett ge ne ti kai ká ro so dás-tí pusazt je len ti, hogy nem több szö rös mu tá ci ók fel hal mo zó -dá sa, ha nem egyet len, izo lált ese mény is ve zet het rák keletke zé sé hez (14).A ge ne ti kai el té ré sek kli ni kai je len tõ sé geA tu mor-spe ci fi kus ge ne ti kai el té ré sek meg ha tá roz zák adaganat biológiai viselkedését: jó-, vagy rosszindulatú voltát,invazivitását, metasztatizáló képességét és többnyire ater ápia ér zé keny sé gét is.Ezért a ge ne ti kai el té ré sek is me re te kli ni kai, gya kor la -ti szem pont ból je len tõs: se gít sé get nyújt a di ag nó zis megerõsí té sé ben, a prog nó zis elõ re jel zé sé ben, a ha tá sos ter á-pia kiválasztásában és familiáris tumorok esetében a megelõzésbenis. A diagnózis idején elvégzett genetikai vizsgálatfon tos ré sze a ma lig nus be teg ség pon tos bio ló giai jellemzésétszolgáló korszerû diagnosztikus vizsgálatoknak,a pa to ló giai, ha e ma to ló giai, im mu no ló giai (fel szí ni markerek vizs gá la ta áram lá sos ci to met riá val) ana lí zi sek nélkülöz he tet len ki egé szítõ je.Várható, hogy a genetikai technika finomodásával egyretöbb és finomabb információhoz jutunk, s így a betegekmeg bíz ha tó prog nosz ti kai cso por to sí tá sa ré vén még inkábble he tõ sé günk nyí lik a be te gek egye di, cél zott, a geneti kai el té rés nek meg fe le lõ, dif fe ren ciált ke ze lé sé re.Nyil ván va ló, hogy csak a pon tos ge ne ti kai el té rés(ek) ismeretébenlesz reális lehetõség a daganatok génterápiájára,a hiányzó gének pótlására, a kóros génexpresszió megváltoz ta tá sá ra.A daganat létrejöttében szerepet játszó környeze ti té nye zõkA da ga na tok lét re jöt té ben a ge ne ti kai vál to zá sok mel lettje len tõs a kör nye ze ti pro vo ká ló té nye zõk pa to ge ne ti kaiszerepe. A tumorgenezis lényegét jelentõ mutációkat környeze ti fak to rok, ún. car ci no gé nek in du kál ják. Azok amu ta gé nek a car ci no gé nek, ame lyek a tu mor ke let ke zé -sében szerepet játszó géneket károsítják. Legfontosabbaka dohányzás, egészségtelen étkezési szokások, elhízás, ultraibo lya su gár zás, rönt gen és ra dio ak tív su gár zás, ví ru -sok stb.Ugya nak kor van nak car ci no gé nek, ame lyek nem genoto xi ku sak, nem mu ta gé nek, mi vel tu mor in du ká ló hatásu kat nem a DNS ká ro sí tás ré vén fej tik ki. Ezek a tényezõk a sej tosz tó dás ser ken té se, a mi tó zis rá ta nö ve lé seré vén se gí tik elõ da ga nat ke let ke zé sét. A fel gyor sult osztódáscsökkenti a DNS károsodás javítására szolgáló idõt,s ezál tal nö ve li a ge ne ti kai hi bák számát. Igy pl. a mi tó zissorán jelentkezõ hiba kóros számú kromoszómát juttat azutód sej tek be, aneup lo i di át, s ezál tal rá kot okoz va.A kör nye ze ti mu ta gén vagy nem mu ta gén car ci no gé -nek je len tõ sé gét iga zol ja, hogy a da ga na tok elõ for du lá sa,az egyes da ga nat tí pu sok meg osz lá sa föl draj zi te rü le ten -ként, s idõ pe rió du son ként is vál to zik. Meg gyõ zõ vizs gá -latok igazolják, hogy Japánban a gyomorrák, az EgyesültÁl la mok ban a vas tag bél rák a ve ze tõ da ga nat tí pus. Azélet mód je len tõ sé gét tü krö zi, hogy az Egye sült Ál la mok -ba át köl tö zött, s bi zo nyos ide ig ott élõ ja pá nok nál az ottla kók hoz ha son ló an a vas tag bél rák vá lik a gya ko rib bá.A környezeti tényezõk által kiváltott genetikai károsodásokévek során bekövetkezõ felhalmozódása magyarázza,hogy a rák incidencia az életkorral exponenciálisan nõ.Min dez az egész sé ges élet mód je len tõ sé gé re, az is mertkar ci no gé nek el ke rü lé sé re fi gyel mez tet ben nün ket.Iro da lom1. Bo ve ri T.: Zur Fra ge der Ent ste hung ma lig ner tu mo -ren. Ver lag von Gus tav Fis cher, Je na, 19142. Cheng X.: Silent Assassin: Oncogenic Ras Directs Epigene tic Inac ti va tion of Tar get Ge nes. Sci. Sig nal.2008, 1(13)14-183. Cro ce C. M.: On co ge nes and can cer. The New En glandJo ur nal of Me di ci ne 2008, (5): 502-5114. Es tel ler M.: Epi ge ne tics in Can cer. N. Engl. J. Med.2008, 358(11):1148-59.5. Fe aron E. R, Vo gel ste in B.: A ge ne tic mo del for co lo rec -tal tu mo ri ge ne sis. Cell,1990, 61 (5):759-676. Fer lay J., Bray F., Pi sa ni P., Par kin D. M.: GLOBOCAN2000: Can cer in ci den ce, mor ta lity and pre va len ce2011; XIX(1–2):17–24MOTESZMAGAZIN23