KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Széplaki Gábor PhD, klinikai orvosSE ÁOK Kardiológiai Központ, BudapestNem evidencián alapuló implantálhatókardioverter defibrillátor (ICD) beültetésekaz Amerikai Egyesült ÁllamokbanSana M. Al-Khatib, AnneHellkamp, Jeptha Curtis, DanielMark, Eric Peterson, Gillian D.Sanders, Paul A. Heidenreich,Adrian F. Hernandez, Lesley H.Curtis, Stephen HammillJAMA 2011305(1):43-49Számos klinikai vizsgálat igazolta azt, hogy az implantálhatókardioverter defibrillátor (ICD) készülékek jelentõsencsökkentik a hirtelen szívhalál elõfordulását súlyosszisztolés szívelégtelen betegekben. A vizsgálatokbanazon betegeket kizárták, akik friss akut myocardialis infarktuson(továbbiakban: AMI) estek át, akiknél a közelmúltbancoronaria revascularisatio történt, New YorkHeart Association (továbbiakban: NYHA) IV. osztályútüneteket mutattak, vagy frissen felfedezett szívelégtelenbetegek voltak. Más vizsgálatok nem igazolták az ICD terápiatúlélésre mutatott hatékonyságát AMI-ból való felépüléskapcsán, illetõleg olyan betegekben, akiknél a készülékimplantációja coronaria bypass mûtéttel (továbbiakban:CABG) egyidejûleg történt. Mindezeknek megfelelõena 2006-ban és 2008-ban kiadott ajánlások szerintaz ICD készülék beültetése primer prevenciós indikációval,akut myocardialis infarctus után legalább 40 nap várakozástkövetõen javasolt, továbbá ezen vezérfonalaknem ajánlják az ICD implantációt NYHA IV. stádiumúbetegekben (kivéve, ahol szív reszinkronizációs terápia:CRT indokolt), illetve újonnan felismert szívelégtelenségben(1-3). Al-Khatib és munkatársai közleményükben aNational Cardiovascular Data Registry adatai felhasználva aztvizsgálták, hogy az Amerikai Egyesült Államokban(USA) primer prevenciós célból beültetett ICD készülékekközül milyen arányban történt nem evidenciákon alapulóICD implantáció, és ezen betegek milyen jellegzetességeketmutattak az evidenciákon alapuló ICD beültetésenátesett betegekhez képest.A vizsgálat eredményei alapján 112 768 primer prevenciósindikációval ICD implantáción átesett beteg közül25 145 (22,5%) betegnél történt nem evidenciákon alapulóbeültetés, ezen betegek vagy 40 napon belül AMI-nestek át, vagy ezen betegeknél 3 hónapon belül CABGtörtént, vagy NYHA IV. osztályú szívelégtelenség vagyfrissen felfedezett szívelégtelenség állt fenn. A nem evidenciánalapuló ICD implantáción átesett betegek szignifikánsanidõsebbek voltak, több kísérõbetegséggel (szívelégtelenség,pitvari flutter ill. pitvarfibrilláció, ischaemiásszívbetegség, cerebrovascularis betegség, krónikustüdõbetegség, diabetes mellitus, végstádiumú vesebetegség)rendelkeztek és nagyobb arányban tartoztak nem afroamerikaietnikai kisebbséghez, illetõleg nagyobb aránybankaptak kétüregû ICD-t azokhoz képest, akiknél a beültetésaz ajánlásoknak megfelelõen történt. Amikor anem evidencián alapuló ICD implantáción átesett betegeketaz ajánlástól való eltérés alapján alcsoportokra bontották,kiderült, hogy a NYHA IV. osztályú tüneteket mutatóbetegeknél nagyobb arányban állt nem-ischaemiás dilatatívcardiomyopathia a szívelégtelenség hátterében, míga többi alcsoportban az ischaemiás szívbetegség és következményesszívelégtelenség volt a leggyakoribb ok.A NYHA IV. osztályú betegek közül 869-en lettek volnaalkalmasak az ajánlások alapján CRT-re, mivel a QRSszélesség ezekben a betegekben meghaladta a 120 ms-ot.Amikor a nem evidenciákon alapuló és az evidenciákonalapuló ICD implantáción átesett csoportokat a mûtétikimenetel és halálozás alapján hasonlították össze, a következõkettalálták. A nem evidenciákon alapuló ICDimplantáción átesett csoportban szignifikánsan magasabbvolt a kórházi halálozás (0,57%; 95%-os konfidencia intervallum:CI; 0,48-0,66%) az ajánlásoknak megfelelõ beültetésenátesett csoporthoz (0,18%; 95% CI; 0,150,20%)képest. Az összes mûtéti szövõdmény elõfordulásánakgyakorisága is szignifikánsan magasabb volt azokban abetegekben, akik nem evidencián alapuló ICD implantációnestek át (3,23%; 95% CI: 3,01-3,45% vs. 2,41%; 95%50 <strong>MOTESZ</strong> MAGAZIN2011; XIX(1–2):50–52
KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYCI; 2,31-2,51%). Ezen különbségek az életkortól, nemtõl,pitvari flutter vagy pitvarfibrillációtól, korábbi kamraitachycardiától, cerebrovascularis betegség, krónikus tüdõbetegség,diabetes mellitus, végstádiumú vesebetegségfennállásától, ill. a bal kamrai ejectios frakciótól függetlennekbizonyultak. A kórházban töltött idõ a nem evidenciákonalapuló ICD beültetésen átesett betegekbenszignifikánsan több volt a kontrollcsoporthoz képest (3vs. 1 nap). Amikor megvizsgálták azt, hogy a nem evidenciákonalapuló beültetések aránya mutat-e összefüggéstaz operatõr szakképzettségével, kiderült, hogy azelektrofiziológusok szignifikánsan kevesebb esetben tértekel az ajánlásoktól (20,8%), mint a nem elektrofiziológuskardiológusok (24,8%); mellkas-sebészek (36,1%); illetveegyéb szakképzésû orvosok (24,9%). A vizsgált2006-2007 közötti idõszakban a nem evidenciákon alapulóICD beültetések aránya csökkent, míg 2007-2009 közöttnem változott; egyedül a 40 napon belül AMI-n átesettbetegek alcsoportjában volt szignifikáns trendszerûcsökkenés az ajánlásoktól eltérõ ICD implantációk gyakoriságában.A vizsgálat eredményei közül kiemelendõ jelentõségû,hogy a jelen érvényes ajánlások ellenére is az USA-ban anem evidencia alapú ICD beültetések száma meghaladjaa 20%-ot. Magyarországon jelenleg 12 centrumban végeznekICD beültetést. Az 1 millió fõre jutó ICD implantációkszáma a 2005. évi 52,5-rõl 2009-re elérte a 88,8-at,mely meghaladta az European Society of Cardiology tagországokátlagát (83,3 implantáció/1 millió lakos, 2007)(4). A forráshiány miatt azonban túlnyomó többségben aszekunder prevenciós indikáció miatt kerül sor az implantációkra;a primer prevenció céljából beültetett készülékekszáma jelenleg is alacsony (5). Ez az arány a MA-DIT vizsgálat eredményei és – következményesen – az indikációskör kibõvülése óta emelkedést mutat, megközelítõlegországosan 25% körül mozog. Arról azonban nincsadat, hogy ezen beültetések közül milyen számban történtnem evidencia alapú beavatkozás, feltehetõleg azonbanMagyarországon az arány alacsonyabb az USA-hoz képest.A pontos adatok jelenleg felmérésre várnak, melybena Magyarországi Online Pacemaker Regiszter folyamatbanlévõ feltöltése szolgálhat majd támpontul.A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a nem evidenciaalapú ICD implantáción átesett betegcsoport többkísérõbetegséggel rendelkezett. Ezen betegcsoportnál nagyobbeséllyel alakult ki valamilyen szövõdmény, ill. halálozása kórházi tartózkodás alatt. A statisztikai analízisalapján ezt nem magyarázza a kísérõbetegségek elõfordulásábantapasztalt különbség. Ez alapján elmondható,hogy az ICD beültetés fokozott kockázattal jár azon betegekesetében, akiknél az ajánlásoktól eltérõen történt azindikáció megállapítása. A nem evidencia alapú ICD beültetésenátesett betegek egy része bizonyítottan nem profitála terápiából, míg másik részénél nem ismert, hogy milyen kimenetelreszámíthatnak, mivel a klinikai vizsgálatokba nem kerültekbe. Annak ellenére, hogy a jelen eredményekbenközölt perioperatív szövõdmények (3,23%), illetve a kórházihalálozás (0,57%) aránya abszolút értékben nem magas,mégis a szerzõkkel teljes egyetértésben helytálló az amegállapítás, miszerint még minimális kockázat sem vállalhatófel azokban a betegekben, akiknél az ICD implantációbizonyítottan nem javítja a túlélést. Jelen vizsgálathiányossága sajnálatosan az, hogy pontosan ezt a kérdéstnem vizsgálta. Nagyon értékes lenne egy ilyen nagyszámúadatot tartalmazó regiszter adataira támaszkodvamegvizsgálni azt, hogy a nem evidencia alapú ICD implantációa betegekben, ill. a különbözõ alcsoportokban hogyanbefolyásolta a betegek túlélését.Az ajánlásoktól való eltérést, a nem evidencia alapúimplantáció gyakoriságát jelen vizsgálat adatai szerint befolyásoltaaz implantáció helyszíne. Egyes amerikai intézményekbenez az arány az 50%-ot is meghaladta (átlagosan22,5%), mely jól mutatja a különbözõ implantálóhelyekre jellemzõ ajánlásokhoz való ragaszkodás hiányát,ill. a belsõ ajánlások vagy az ellenõrzésbeli folyamatok különbözõségét.Egy másik meghatározó tényezõ az implantõrökszakképzettsége volt. A vizsgálat eredményeibõlkiderült, hogy az elektrofiziológusok sokkal kevésbé térnekel az ajánlásoktól a nem elektrofiziológus operatõrökhözképest. Ennek hátterében feltehetõleg az érvényesajánlások és pontos indikáció ismeretében való különbségállhat. A jelenség a naprakész továbbképzések megszervezéséreés a folyamatos oktatás jelentõségére hívja fel afigyelmet, mely hazánkban is kiemelt jelentõségû kérdés,melyhez kapcsolódóan az Euopean Heart Rhythm Association(EHRA) 2010. novemberi budapesti csúcstalálkozója isaz ajánlások követésére, a financiális problémákra és aképzés fontosságára helyezte a hangsúlyt (6).Az EHRA fõ üzenete szerint a hirtelen szívhalál megelõzésébena szakemberek együttmûködésének kérdésenem maradhat egy ország határain belül, szükségesnektartotta egy határokon átívelõ, orvosokat, egészségügyiközgazdászokat és politikai szereplõket magába foglalószervezet létrehozását. Ezért a csúcstalálkozó keretein belüllétrejött az EHRA “Working Board of Eastern Initiative”(WBEA), mely a képzés, a megfelelõ betegkiválasztás ésa követés optimalizálására helyezi a hangsúlyt (a WBEAtagjai: Christian Wolpert, Merkely Béla, Josef Kautzner, GoranMilasinovic, Robert Hatala, George Andrei Dan, Milos Taborskyés Csanádi Zoltán).A vizsgálatban közölt eredmények rámutattak arra,hogy a nem evidencia alapú ICD beültetések aránya2006-2007 között csökkent, azonban a 2007-2009 közöttiperiódusban nem változott. Trendszerû csökkenés nemvolt megfigyelhetõ, csak a 40 napon belüli AMI-n átesettbetegek alcsoportjában. A nem evidenciákon alapuló ICD2011; XIX(1–2):50–52<strong>MOTESZ</strong>MAGAZIN51
- Page 1: MOTESZM A G A Z I NTUDOMÁNYOS, SZA
- Page 5 and 6: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 7 and 8: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 9 and 10: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 11 and 12: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 13 and 14: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 15 and 16: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 17 and 18: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 19 and 20: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Oláh Év
- Page 21 and 22: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYmad ja a kör
- Page 23 and 24: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYEgyik leg fon
- Page 25 and 26: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYAz a tény, h
- Page 27 and 28: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYA Magyar Tudo
- Page 29 and 30: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNY4. A bizonyí
- Page 31 and 32: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNY2. csoport:
- Page 33 and 34: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYtásos restle
- Page 35 and 36: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Nemes Att
- Page 37 and 38: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYSzáraz gangr
- Page 39 and 40: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Bartha El
- Page 41 and 42: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDe ahhoz, hog
- Page 43 and 44: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYA postoperat
- Page 45 and 46: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Moravcsik
- Page 47 and 48: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Nagy Zolt
- Page 49 and 50: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Rácz Kri
- Page 51: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYA vizsgálat
- Page 55 and 56: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Katona Fe
- Page 57 and 58: INNOVÁCIÓ ÉS BIOMEDICINADr. Ober
- Page 59 and 60: INNOVÁCIÓ ÉS BIOMEDICINArenciát
- Page 61 and 62: INNOVÁCIÓ ÉS BIOMEDICINAJes Ole
- Page 63 and 64: NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÜNKProf.
- Page 65 and 66: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 67 and 68: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 69 and 70: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 71 and 72: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 73 and 74: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 75 and 76: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 77 and 78: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 79 and 80: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 81 and 82: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 83 and 84: Fiatal Hypertonologusok V. FórumaI