MOTESZ

KLINIKUM ÉS TUDOMÁNY4. ábra. A je lát vi te li útA nö ve ke dé si fak to rok kö tõd nek a sejt fel szí nen el he -lyez ke dõ re cep to rok hoz, ame lyek ak ti vál ják a je lát vi telen zim je it a sej ten be lül, majd ezek to váb bi fe hér jék, asejt mag ban lé võ ún. transz krip ci ós fak to rok ak ti vá ció -ját vált ják ki. A transz krip ci ós fak to rok „be kap csol ják”a sejt nö ve ke dés és pro li fe rá ció gén je it.A da ga nat ke let ke zé sé ben sze re pet ját szóge ne ti kai el té ré sekOn ko gé nekAz on ko gé nek a pro to on ko gé nek mu táns for mái, ame lyeka gé nex presszió de re gu lá ció ja: mi nõ sé gi, mennyi sé gi, vagy asejt ci klus hoz vi szo nyí tott idõ be li meg vál to zá sa ré vénolyan fe hér je ter mék (on ko pro te in) ke let ke zé sé hez ve zet -nek, amelyek fokozzák a sejtnövekedést és a sejtosztódást,azaz on ko gén irá nyí tot ta sejt pro li fe rá ci ót, da ga nat lét re jöt -tét ered mé nye zik. A pro to on ko gé nek mu tá ció ja meg vál -toz tat ja a gén ki fe je zõ dé sét, mû kö dé sét a fe hér je ter mékmennyi sé gi nö ve lé se, vagy ak ti vi tá sá nak meg vál toz ta tá saré vén. Bár mely ese trõl van szó, e gé nek kó ros ex pressziója hoz zá já rul a rá kos sejt ma lig nus fe no tí pu sá nak ki ala -ku lá sá hoz. A je len sé get ah hoz ha son lít hat juk, ami kor asza bá lyo san köz le ke dõ, a se bes ség kor lá tot be tar tó au tós -sal szem ben – az on ko gén ha tá sá ra – erõ seb ben nyo moda gázt, se be seb ben ha ladsz a cél, a ve szély fe lé. A pro to -on ko gé nek ge nom ból va ló el tá vo lí tá sá val a rák ve szé lyenem csök kent he tõ, még ha ez le het sé ges len ne is, mi vel aprotoonkogének nélkülözhetetlenek a szervezetben a normális nö ve ke dés hez, a ho me osta sis fenn tar tá sá hoz. Csupánmu tá ció ik ese tén vá lik a nö ve ke dé si szig nál kó ro sanfo ko zot tá.Az on ko gé nek do mi nán san ha tó gé nek, azaz az al lél -pár egyi kének ká ro so dá sa ele gen dõ a ha tás ki ala ku lá sá -hoz. Funk ció-nö ve ke dés sel já ró mu tá ció ik rend sze rintszo ma ti kus sej tek ben lép nek fel, több nyi re nem örök lõd -nek, azaz ma ga a mu tá ci ót el szen ve dõ egyed lesz be teg.Van né hány olyan rák szind ró ma, ame lye ket a pro to -onkogének öröklött mutációi okozta onkogén aktiválódáseredményez. Pl. a multiplex endokrin neoplasia 2-es típusahát te ré ben a RET gén ben be kö vet ke zõ örök lött mu tá -ció áll. Az e kór kép ben szen ve dõ egye dek ben a pajzs mi -rigy ritka medulláris carcinomája és egyéb tumorok, mintphe och ro mocyto ma és ide ge re de tû da ga na tok ala kul nakki. A KIT gén örö költ mu tá ció ja he re di ter gast ro in tes ti -ná lis stro ma ere de tû tu mo rok hoz ve zet. A leg több ilyenda ga na tot ugya ne zen gén szer zett mu tá ció ja hoz za lét re.A MET gén örök lött mu tá ció ja okoz ta be teg ség a ve se heredi ter pa pil lá ris car ci no má ja.On ko gé nek ak ti vá ló dá sa be kö vet kez het pont mu tá ció,egy gén meg sok szo ro zó dá sa (am pli fi ká ció) vagy kro mo -szó ma aber rá ció ré vén. A pont mu tá ció egyet len bá zismeg vál to zá sa a DNS sze kven ciá ban, a leggya ko ribb típusúDNS változás. Hatása a mutáció típusától, illetve attólfügg, mi lyen ami no sav cse rét okoz a vál to zás a ke let -ke zõ fe hér je ter mék ben. Pl. ras pont mu tá ció kö vet ke zikbe hó lyag rák ban. A má sik le he tõ ség a gén meg sok szo ro -zó dá sa, a gén am pli fi ká ció(Her-2, neu: emlõrákban, N-myc: a neuroblastoma elõreha la dott stá diu má ban).Az ak ti vá ló dás be kö vet kez het kro mo szó ma aber rá ciórévén. A daganat-specifikus kromoszóma aberrációk a citoge ne ti kai tech ni ká nak kö szön he tõ en a leg ré geb ben ismertda ga nat-spe ci fi kus ge ne ti kai el té ré sek. A gén dó zisnövekedését eredményezõ kromoszóma többletek (triszómiák, vagy dup li ká ci ók) mel lett a fú zi ós (hib rid) gén létrejöt té vel já ró, vagy az on ko gén ex presszió mennyi sé gimeg nö ve ke dé sét ered mé nye zõ transz lo ká ci ók a leg fon to -sab bak. Leg is mer tebb fú zi ós gént ered mé nye zõ transz lo -ká ció a kró ni kus mi elo id leu ké mia di ag nosz ti kus ér té kûkromoszóma eltérése, a t(9;22) transzlokáció (Philadelphiakro mo szó ma).Tu mor szup presszor (TS) gé nekA TS gének a normális gének azon családját képviselik,ame lyek an ti pro li fe ra tív szig ná lo kat és fe hér jé ket kó dol -nak, így fé ke zik, gá tol ják a sej tosz tó dást és a sejt nö ve ke -dést. Rend sze rint transz krip ci ós fak to rok, ame lye ket cellulá ris stressz vagy DNS ká ro so dás ak ti vál. Fé ke zõ szignálként mû köd nek a G1 fá zis ban, meg ál lít va vagy fé kez -ve a sejt ci klust az S fá zis elõtt. Olyan fe hér je ter me lé sé reuta sít ják a sej tet, amely meg ál lít ja a sejt ci klus to vább haladá sát min dad dig, amíg a DNS ká ro so dás ki ja ví tá sameg tör té nik, így aka dá lyoz va meg, hogy a mu tá ció azutód sej tek be át ke rül jön. Gá tol ják az on ko gén ha tást, annakmin den kom po nen sét, vagy elõ se gí tik a sej tel ha lást.A rá kot ki vál tó ge ne ti kai vál to zá sok e TS gé ne ket gya k-ran mû kö dés kép te len né te szik, s vé dõ ha tá suk kie sé se lehetõvéteszi a sejt kontrollálatlan növekedését és osztódását.A TS gé nek az au tó fék pe dál já hoz ha son lít ha tók. Elveszté sük olyan, mint ha el rom la na a fék, s így a fo lya ma -tos sej tosz tó dást a sejt nem ké pes meg fé kez ni.20 MOTESZ MAGAZIN2011; XIX(1–2):17–24