INNOVÁCIÓ ÉS BIOMEDICINAés pszi chiá te rei be vo ná sá val ter vez tük meg a pro gra mot.A kon fe ren cia költ sé ge it a kor mány zat biz to sí tot ta a Me -ce na tú ra pá lyá za ton ke resz tül.A Konferencia elõadói Európa vezetõ szakemberei, kutatókés klinikusok voltak, akik a meghívott vendégek bevonásávalnégy szekcióban meg is vitatták a következõ témákat: 1. De presszió és ön gyil kos ság, 2. Szo ron gás,3. Ski zo fré nia, 4. A fel fe de zõ ku ta tás szük sé ges sé gé nekpszi cho szo ciá lis per spek tí vái.A ren dez vény re meg hí vást kap tak az EU ta gor szá gokés Hor vá tor szág egész ség ügyet, ill. K+F te rü le tet fe lü -gye lõ mi nisz te rei nek kép vi se lõi, az EU ta gor szá gok,Hor vá tor szág és az EU Bu da pest re ak kre di tált di plo -ma tái, eu ró pai par la men ti kép vi se lõk, a té má ban jár tasúj sá gí rók, nem zet kö zi szer ve ze tek és ci vil szer ve ze tekkép vi se lõi. A kon fe ren ciá nak 21 or szág ból 350 reg isz t-rált részt ve võ je volt, és nagy nem zet kö zi mé dia ér dek lõ -dést is ki vál tott.Prof. Jan ka Zol tán hoz zá szó lás köz benA kon fe ren cia hall ga tó sá gaPálinkás JózsefProf. Rih mer Zol tán ülést ve zet a bu da pes ti agy ku ta -tá si kon fe ren ci án– Erõs, a megismerés határait folyamatosan tágító felfedezõkutatások nélkül Európa nem lesz képes visszanyernivezetõ szerepét a tudomány területén. A felfedezõ kutatásoka korábbiaknál nagyobb mértékû támogatása szükségesmind uni ós mind nem ze ti szin ten – ezek kel a gon do la -tokkal köszöntötte az EU Elnökség innovációs fõtémájávalfoglalkozó kétnapos tanácskozás résztvevõit az MTAelnöke. Pálinkás József úgy vélekedett, hogy a nemzetközisikereket elérõ magyar agykutatók eredményei megnyithatjákaz utat a neuropszichiátriai kórképek eredményesebbkezelése, azaz a bioinnováció és a fejlesztések elõtt.Az Akadémia elnöke példamutatónak minõsítette a konfe-Prof. Re né Kahn pro fesszor a szó no ki emel vé nyenPá lin kás Jó zsef, az MTA el nö ke56 <strong>MOTESZ</strong> MAGAZIN2011; XIX(1–2):55–60
INNOVÁCIÓ ÉS BIOMEDICINArenciát is szervezõ Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetbenzajló felfedezõ kutatásokat és tudományos tevékenységet, hoz zát éve, hogy a KO KI egyi ke a kon ti nens leg ran -gosabb idegtudományi kutatóhelyeinek. A felfedezõ kutatásoknem mindig hoznak azonnali és látványos eredményeket,de hosszú távon bõségesen megtérül a befektetés –hangsúlyozta az MTA elnöke. Pálinkás József reményétfejezte ki, hogy a budapesti tanácskozás hozzásegíti a döntéshozókata következõ, 2020-ig tartó nyolcadik uniós kutatásikeretprogram fõ céljainak meghatározásához.Máire Geoghegan-Quinn– A diagnosztizált mentális megbetegedések száma folyamatosanemelkedik. Az egyre komolyabb problémával azEurópai Uniónak és a tagállamok kormányainak is foglalkozniukkell – mutatott rá Máire Geoghegan-Quinn. AzEurópai Bizottság kutatásért, innovációért és tudományértfe le lõs tag ja egy a kö zel múlt ban hat uni ós ta gor szág banvégzett felmérés adatait ismertetve elmondta: a felnõtt nõk15, a fel nõtt fér fi ak 8 szá za lé ka szen ved a pszi chiát riaimegbetegedések valamilyen formájában. E betegek ellátásasúlyos terhet jelent családok, a társadalom és a gazdaságMái re Gheo ge gan Quinn, az EU Bi zott ság ku ta tá si biztosa a bu da pes ti kon fe ren ci án.számá ra egy aránt – fi gyel mez te tett a biz tos asszony, akiszerint a döntéshozók elkötelezettségét mutatja, hogy azEU kutatás-fejlesztésrõl szóló hetedik keretprogramjánakköltségvetésébõl 6,1 milliárd eurót, a keretprogram teljesegészségügyi költségvetésének 19 százalékát költik a központiidegrendszeri megbetegedések kutatására.– Az alap ve tõ irá nyok jók, még sem mond hat juk, hogy elégpénzt fordítunk az agykutatások támogatására – reagált a biztosasszony szavaira az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézeténekigazgatója. Freund Tamás – aki a közelmúltbanaz MTA két má sik tag já val meg oszt va ve het te át az idegrendszerikutatásokért odaítéltlegrangosabb nemzetközikitüntetést, a dán alapításúAgy Dí jat – el mond ta, hogyEurópában évente 600 milliárdeuróba kerül a központiidegrendszeri betegségek kezelé se. Ez az összes be teg séggyógyítására fordított mintegyharmada. A költségek kisebbhá nya dát te szik ki agyógyszerkiadások és a kórháziellátás. Jelentõs teher,hogy a betegek állandó támogatásraés szociális ellátásraszorulnak, hamar rokkantságra, nyugdíjazásra kényszerülnek,majd korán meghalnak. – Agykutatásra azonban azegészségügyi célú tudományos tevékenységre felhasználhatóforrásoknak mindössze 15 százaléka jut – hangsúlyozta FreundTamás. A konferencia elnöke rámutatott: a világszerte jellemzõinformációrobbanás és a globalizáció olyan nyomást gyakorolaz idegrendszerre, amelyhez az nem tud alkalmazkodni.Ez az egyik oka a neu ro ló giai és pszi chiát riai kór ké pek –egyebek mellett a szorongás, a depresszió és a pánikbetegségek– és azok testi szövõdményei nagymértékû terjedésének– hang sú lyoz ta Freund Ta más, hoz zát éve, hogy a WHO ada -tai sze rint a pszi chés za va rok lesz nek a 2020-as, 2030-as évekegészséggazdasági szempontból is legsúlyosabb betegségei.Kijelenthetõ, hogy a gyógyszerfejlesztés megrekedt a pszichiátriaibetegségek kezelésében, ezért elengedhetetlen, hogyfelfedezõ kutatásokkal tárjuk fel a betegségek kialakulásáhozvezetõ mechanizmusokat, ezek nélkül nem várhatunk jelentõselõrelépést sem a megelõzésben sem új gyógyszercélpontokkijelölésében – figyelmeztetett az agykutató.Cséfalvay ZoltánFreund Ta más, a KO KIigaz ga tó ja– A magyar uniós Elnökség kiemelten fontosnak tartja a kutatás-fejlesztést– hangsúlyozta a beszédében Cséfalvay Zol-Freund TamásCsé fal vay Zol tán ál lam tit kár2011; XIX(1–2):55–60<strong>MOTESZ</strong>MAGAZIN57
- Page 1:
MOTESZM A G A Z I NTUDOMÁNYOS, SZA
- Page 5 and 6:
SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 7 and 8: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 9 and 10: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 11 and 12: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 13 and 14: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 15 and 16: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 17 and 18: SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA, FINANSZÍRO
- Page 19 and 20: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Oláh Év
- Page 21 and 22: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYmad ja a kör
- Page 23 and 24: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYEgyik leg fon
- Page 25 and 26: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYAz a tény, h
- Page 27 and 28: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYA Magyar Tudo
- Page 29 and 30: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNY4. A bizonyí
- Page 31 and 32: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNY2. csoport:
- Page 33 and 34: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYtásos restle
- Page 35 and 36: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Nemes Att
- Page 37 and 38: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYSzáraz gangr
- Page 39 and 40: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Bartha El
- Page 41 and 42: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDe ahhoz, hog
- Page 43 and 44: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYA postoperat
- Page 45 and 46: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Moravcsik
- Page 47 and 48: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Nagy Zolt
- Page 49 and 50: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Rácz Kri
- Page 51 and 52: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYA vizsgálat
- Page 53 and 54: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYCI; 2,31-2,51
- Page 55 and 56: KLINIKUM ÉS TUDOMÁNYDr. Katona Fe
- Page 57: INNOVÁCIÓ ÉS BIOMEDICINADr. Ober
- Page 61 and 62: INNOVÁCIÓ ÉS BIOMEDICINAJes Ole
- Page 63 and 64: NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÜNKProf.
- Page 65 and 66: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 67 and 68: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 69 and 70: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 71 and 72: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 73 and 74: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 75 and 76: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 77 and 78: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 79 and 80: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 81 and 82: MOTESZ TÁJÉKOZTATÓK, HÍREK, FEL
- Page 83 and 84: Fiatal Hypertonologusok V. FórumaI