Views
1 week ago

Családi Kör, 2018. április 12.

oktatás Tanulmányi

oktatás Tanulmányi versenyek naptárzavarban Február végén kezdődnek és a nyár legelejéig tartanak a hivatalos tanulmányi versenyek. Ezek a minisztériumok és szakmai egyesületek által pártfogolt többszintű erőpróbák voltaképpen az oktatási intézmények hatékonyságának, eredményességének egyedüli reális mércéi lehetnének, hiszen országos szinten azonos feladatsorokat kell megoldaniuk a diákoknak, éljenek és tanuljanak bár a főváros legelitebb környezetében vagy valamelyik eldugott településen. És bár mindenki nem juthat el a legmagasabb, országos szintű megmérettetésig, ezen a téren nem okvetlenül érvényesül a papírforma. Olykor történnek „csodák” is. Bár ez korántsem mondható rendszeres, inkább kivételt erősítő szabálynak. Ettől függetlenül, a mi falusi iskolánknak is volt már – ráadásul nem is egy – országos győztese. Sőt, idén is van diákunk, aki eljutott a legmagasabb szintű vetélkedésre, a magyar anyanyelvi és nyelvhelyességi versenyen túl is. (E tárgyból – természetszerűen – a vajdasági szintű verseny számít országosnak és itt is számos helyezést tudhatunk magunkénak hosszú időre visszamenően.) Most mégsem ez adja a téma apropóját, sokkal inkább a tanulmányi versenyeket kísérő, egyre gyakoribb elégedetlenség, a nagyszabású vetélkedéseket beárnyékoló megannyi szervezési, részvételi és egyéb ellentmondás. A diáknak nem kell a vasárnap? Olyannyira, hogy az egyik reprezentatív tanügyi szakszervezet éles hangú közleményben tette fel a kérdést: Vajon a tanulmányi versenyek mostani formájukban ösztönzik, vagy inkább büntetik a legkiválóbb diákokat? A legfőbb kifogást a versenyek megszervezése, leginkább az országos versenynaptár észszerűtlensége keltette. Újabban ugyanis a tanulmányi versenyeknek meglehetősen rapszodikus beosztása van, ugyanis szinte kizárólag munkaszüneti napra, szombatra és vasárnapra időzítik őket. Megesik, hogy némely verseny a tavaszi szünidő idejére – ne adja ég, de volt már rá példa –, a húsvéti ünnepekre esik. Sőt, ha már a fociban szabály, miért ne lehetne a tudományban is – a vasárnap mindenestül bekerült a versenynaptárba, úgyhogy márciustól májusig nemigen múlik el szombat-vasárnap verseny nélkül. Délelőtt, délután. Utóbbi éppen ebédidőben. 10 2018. április 12. Elismerés vagy tortúra? Most nem részletezném a kérdés családi, emberi, hagyománytiszteleti, vallási, munkajogi és egyéb szempontjait, de ilyenkor vannak a jelentős egyházi és családi események is: elsőáldozás, bérmálkozás vagy akár esküvő a rokonságban. Képzeljük el, milyen súlyos dilemmák elé kerül szülő és gyermek, ha egy országos verseny döntője egybeesik egy ilyen ünnepséggel! Az emberek többsége számára magától értetődő (kellene, hogy legyen): ha csak egy mód van rá, az ilyen eshetőségeket kerülni kell. Az viszont elgondolkodtató, hogy a főváros híres Nemanja utcájának valamelyik emeleti irodájában, ahol a versenynaptár születik, nem így látják. Főleg azért, mert onnan „kormányozzák” az országot. (Kormányeltörésben - írta Domi – Domonkos István József Attila-díjas költő vagy negyvenöt évvel ezelőtt, nyilván nem szánván a metaforának örök időszerűséget. Megannyi szempontból.) Gyűrött oklevél, elkallódott pontszámok Úgyhogy a kiválóan teljesítő diák, aki – tanárával egyetemben – rengeteg többletmunkát, időt és energiát fektetett a felkészülésre, gyakran rákényszerül arra is, hogy feladja hétvégi szabadidejét és a családdal közösen elköltött vasárnapi ebéd szertartását. Lehet, hogy ez napjainkban már anakronisztikusnak tűnik, hiszen a fast food, a street food és egyéb foodok bűvöletét igyekeznek ránk erőltetni, ám a családi együttlétnek, közös étkezéseknek nincs alternatívája. A tanulmányi versenyeknek azonban ennél furcsább szempontjai is vannak. De ha már az étkezésnél tartunk: a községinél magasabb szintű versenyek helyszínére olykor pár órányit kell utazni oda és vissza. Nem ritkán fél napot ott töltenek, ám megtörténik, hogy a részvevők egy üres kiflit sem kapnak, mert a házigazda iskolának nincs rá kerete. Jutalomról meg végképp ne beszéljünk! Talán az országos versenyen néhol adnak valami csekélységet. Egyébként, általában hetek múltán, postán érkezik egy agyongyűrt dicsérő oklevél vagy emléklap. Az országos versenyen elért helyezésért viszont a végzősöknek pont jár, ami beszámít a felvételi pontszámokba, ezért akár meg is érné a tortúra. Persze, ha megkapja, de az sem biztos. Nálunk nem egyszer ismétlődött, legutóbb tavaly: két diák is helyezést ért el, mindkettőnek járt vagy 3-3 pont. Nem sok, de néha jól jön. Alapból egyikük sem kapta meg, mert a szervező - ne firtassuk, melyik - rosszul tájékozódik a térképen, Péterrévét a nyugat-bácskai körzethez (!) sorolta. Így ugyan egyikőjük neve megjelent egy listán, de rossz helyen, tehát nem tudtak mit kezdeni vele. A másiké eltűnt valahol a süllyesztőben. Nem részletezem a kínos és szomorú történetet: bár senki nem vitatta, és szilárd bizonyítékok támasztották alá, végül csak az egyik diáknak írták jóvá a többletpontokat. A másiknak (azonos pontszámmal mindketten azonos helyezést értek el) nem! Nem fogják elhinni, mi volt a döntő szempont. Az ábécé. A B-s vezetéknevű kapott pontot, a V kezdőbetűs nem. Aki ezt megérti és megmagyarázza, tényleg pontokat érdemel, országos szinten is! BERETKA Ferenc

A gondtalan időskorért Ez volt a jelmondata az Újvidéken megtartott IV. Nyugdíjasok vásárának, amelyet Milan Krkobabić, a regionális fejlesztésért és az állami vállalatok koordinálásáért felelős miniszter, a nyugdíjas párt elnöke nyitott meg. A kétnapos rendezvényen a látogatók díjmentesen ellenőrizhették vérnyomásukat, vércukorszintjüket, és lehetőségük volt EKG-vizsgálatra is. Az egészségügyi központ orvosai tanácsokkal látták el őket, és indokolt esetben felhívták a figyelmüket a további kivizsgálások szükségességére. A kiállításon számos orvosi, farmakológiai, élelmiszeripari és egyéb, az idősek számára készült termék szerepelt, valamint a kiállítók standján számos aktivitást szerveztek a szociális védelem, az otthoni ápolás és az egészségügy, az oktatás, az önkéntesség, az egészséges táplálkozás, a sport, a szabadidős tevékenység és a hobbi, a kreativitás, az utazás, a biztosítás és a biztonság, a pénzügyek, valamint a jogi védelem tárgyköréből. HINTASZÉK törvény – amelyre a nyugdíjasok pártjának kilenc parlamenti képviselője is igennel szavazott – meg hogy mi lesz a kártalanítással? Ez már nem a róluk való gondoskodás része?) Krkobabić nyitóbeszédében azt mondta, hogy a nyugdíjasok ellátmányának növelését várja. Az idősek nagy fokú figyelmet és gondosságot érdemelnek, és jogosan várják el, hogy járandóságuk biztos és rendszeres legyen meg, hogy növekedjen. A kereskedelmi láncok, üzletek figyelmét felhívta arra, hogy a nyugdíjasok a leglojálisabb vásárlóik, évente közel ötmilliárd eurót költenek. Ebből adódóan az önkormányzatok és sikeres vállalatok kötelessége, hogy jelentős kedvezményben részesítsék őket – fogalmazott a miniszter. (Egyetlen szóval sem említette, hogy meddig marad hatályban a 2014 novemberében bevezetett ideiglenes nyugdíjcsökkentési Nyugdíjemelés Bosznia-Hercegovinában és a Szerb entitásban Kétévi munka előzte meg az új nyugdíjbiztosítási törvény meghozatalát. Az előző 20 évig volt érvényben. Az új jogszabály új alapokra helyezte a biztosítást, amire azért volt szükség, mert az eddigi egyre nagyobb gondot okozott a társadalomnak. Az egyik ok, hogy rohamosan növekedett a különbség a régi és az új nyugdíjak között. Főként az állami vállalatok és a költségvetési intézmények nyugdíjasainak ellátmánya volt jóval nagyobb a többinél, ami elégedetlenséget és csalódottságot váltott ki, Szarajevóban emiatt gyakran tüntettek is. A másik ok pedig a rohamosan növekvő nyugdíjkiadás. Leegyszerűsítve: egyre több pénz kellett a társadalmi igazságtalanság finanszírozására. Ha a folyamatot nem állították volna le, néhány év múlva csődbe ment volna a biztosítási rendszer. A múlt hónaptól alkalmazott új nyugdíjbiztosítási rendszer számos megszigorítást tartalmaz. Az alapnyugdíjat másként, A kétnapos rendezvény jó alkalom volt arra, hogy a nyugdíjasok szórakozzanak, élvezzék a művelődési programokat, részt vegyenek a műhelymunkákban, barátkozzanak és bekapcsolódjanak a társadalmi szerepvállalásba. A képek a rendezvényen készültek. TAKÁCS Magda A nyugdíjasok nem tágítanak! A katonai nyugdíjasok újvidéki tribünjén elhangzott, hogy eddig több mint 200 ezren kérték a nyugdíjbiztosítótól a 2014 novemberétől visszatartott ellátmányra vonatkozó bizonylatot, illetve végzést. Mintegy 20 ezren kezdeményezték az államügyésznél a vita békés rendezését. A katonai nyugdíjasok azt tervezik, hogy az Európa Tanács társadalmi igazságügyi bizottságánál panaszt emelnek a hátrányos megkülönböztetés és az idősek szociális helyzetének veszélyeztetése miatt. A strasbourgi emberjogi bíróságon csak az alkotmánybírósági döntés után indíthatnak pert az állam ellen. pontrendszer alapján határozzák meg. Az általános pontértéket évente az átlagbérhez igazítják. A nyugdíj nagysága a befizetett járulék függvénye. 65 életévvel és 40 szolgálati évvel a járandóság az átlagbérnek kb. 65 százaléka. Az évekig növekedett különbség megszüntetése érdekében első lépésként 5-10 százalékkal emelték azoknak a nyugdíját, akik 1998-ig, illetve 2007-ig szereztek jogosultságot. A 410 ezer nyugdíjból kb. 106 ezret korrigáltak. Az intézkedés vonatkozik a Szerbiában élők bosznia-hercegovinai résznyugdíjaira is. A boszniai Szerb Köztársaságban ettől a hónaptól 2 százalékkal emelték a járandóságot, a szakminiszter ígérete szerint a következő néhány évben pedig (összesen) 17,5 százalékkal igazítják majd ki. A nyugdíjat késlekedés nélkül, rendszeresen kifizetik. T. M. 2018. április 12. 11