Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
RIPORTPÁLYÁZAT<br />
... wir sprechen auch Deutsch!<br />
A Vajdaságban jelenleg több mint húsz nemzet él, ezek között vannak annyira kicsi<br />
közösségek, melyek a lakosság többsége számára szinte láthatatlanok. Régiónk<br />
etnikai összetételére nagy hatással voltak a II. világháború eseményei, melyek következményeként<br />
az addig egyik legnépesebb nemzet, a németség száma tizedére<br />
csökkent a kollektív bűnösség kikiáltását követő internálások és retorziók miatt.<br />
Az újjáalakult Jugoszláviában maradó<br />
németek jelentős része még<br />
mindig megtorlásoktól tartva<br />
más nemzeti közösségekbe rejtőzött,<br />
ezért nagyon ritkák az olyan családok,<br />
melyek máig megőrizték anyanyelvüket és<br />
nemzeti identitásukat. A Vajdaságban élő<br />
németek az 1990-es években kezdték újra<br />
felfedezni saját kultúrájukat. Ekkor több<br />
városban alakultak civil kezdeményezésű<br />
egyesületek és szövetségek, melyek az újjáéledő,<br />
összesen körülbelül 4000 embert<br />
számláló közösségnek igyekeztek biztonságos<br />
kibontakozási teret biztosítani. Az<br />
ebben az időszakban alakult szervezetek<br />
egyike a zombori Szent Gerhard Német Humanitárius<br />
Egyesület, mely 1999-ben kezdte<br />
meg mára igen szerteágazó tevékenységét.<br />
Keretein belül három németországi<br />
intézmény is tevékenykedik, a Robert Lahr<br />
humanitárius segélyező, a Baden-Württemberg<br />
tartományi Duna-menti Svábok Kulturális<br />
Alapítvány és a stuttgarti Külföldi Kapcsolatokért<br />
Felelős Intézet.<br />
Az ajtón belépve egy barátságos „… wir<br />
sprechen auch Deutsch!“ vagyis „… beszélünk<br />
németül is!” felirat köszönti a látogatót.<br />
A Szent Gerhard sokrétű munkásságáról<br />
az egyesület elnökével, Beck Antallal és<br />
Gabrijela Bogišić kulturális menedzserrel<br />
beszélgettünk.<br />
Az 1999-es megalapítást követően mik<br />
voltak a szervezet első projektjei? Hogyan<br />
kezdtek el az egyesület legfőbb céljain, a<br />
német kultúra és identitás megtartásán és<br />
támogatásán dolgozni?<br />
BECK ANTAL: JELENLEG RENGETEG IDŐT<br />
ÉS ENERGIÁT FEKTETÜNK<br />
A GRASSALKOVICH-PALOTA RESTAURÁLÁSÁBA<br />
B. A.: Erre nagyon nehéz válaszolni, mert<br />
nagyon sok mindenbe kezdtünk bele egyszerre.<br />
Első lépésként teljesítettük a főleg<br />
idősekből álló közösségnek azt a kívánságát,<br />
hogy legyen lehetőségük anyanyelvükön,<br />
németül szentmisét hallgatni. A Zomborban<br />
működő katolikus egyház egyik papja jól beszélt<br />
németül, vállalta a misézést, és így szerveztünk<br />
meg minden hónap utolsó vasárnapjára<br />
a német nyelvű szentmisét. Ezeket<br />
az alkalmakat kihasználtuk arra is, hogy beszélgessük,<br />
kávéztunk, és valaki mindig hozott<br />
süteményt. Így kezdett el újra élni a közösség.<br />
Éreztük az érdeklődés növekedését,<br />
az emberek szívesen jöttek. Eleinte nehezen<br />
indult a dolog, mert 60 év a háború és az internálótáborok<br />
után még mindig nem volt<br />
elég arra, hogy az emberek felszabaduljanak<br />
és merjék azt gondolni, hogy most már<br />
nem eshet bántódásuk németségük miatt.<br />
Tulajdonképpen első naptól kezdve együttműködtünk<br />
a Robert Lahr humanitárius segélyezővel.<br />
Ez volt az egyik oka annak, hogy<br />
egy komoly intézményt indítsunk útnak.<br />
Lahr úr pár évvel a mi egyesületünk megnyitása<br />
előtt igyekezett a nehéz körülmények<br />
között élő idős svábokat segíteni, de ez nem<br />
működött igazán jól. Viszont együtt komoly<br />
eredményeket értünk el, mi pedig vállaltuk<br />
egész Vajdaság logisztikai lefedését. Ez számunka<br />
nagyon fontos, mert itt még rengeteg<br />
60-70 év feletti rászoruló német él, akinek<br />
sokat jelent a téli segély.<br />
G. B.: Ezen felül az egyesület már a kezdetek<br />
óta szervezett német nyelvkurzusokat<br />
saját tagjainak és külső érdeklődőknek<br />
egyaránt. Mivel a tagság elsősorban idősekből<br />
állt, számukra számítógépes tanfolyamot<br />
is indítottunk. Egy nagyon fontos és<br />
nagyszabású vállalkozás volt még a rendkívül<br />
rossz állapotban lévő szilbereki német<br />
templom renoválása, melyben az egyesület<br />
nagyon sok tagja vett részt. Az munkálatokhoz<br />
szükséges anyagiak előteremtéséért<br />
a Németországban élő, részben Szilberekről<br />
származó svábok, és különösen Franz<br />
Wesinger úr tett sokat. A tagok kitakarították<br />
és felújították az épületet, ezt követően<br />
néhány évvel ezelőttig karban is tartották,<br />
jelenleg a karmeliták gondoskodnak róla. Az<br />
évek során vallási és német nyelvű programok<br />
megvalósításán keresztül szerveződött<br />
a most létező közösség és szervezet. Ezek<br />
után következtek a kulturális események,<br />
a német kultúra napja, könyvbemutatók,<br />
a Duna menti német festők kiállításai és<br />
végül a gyerekeknek és fiataloknak szóló<br />
programok.<br />
B. A.: Egyik korai projektünk volt még,<br />
hogy két németül beszélő óvónőt a szó szoros<br />
értelmében biciklire ültettük, és ők szeptembertől<br />
júniusig minden délelőtt elmentek<br />
3 zombori óvodába, ahol német oktatást<br />
tartottak. Ennek nagyon pozitív visszhangja<br />
volt, és sokáig nagyon szépen működött,<br />
aztán egy ideig csak ott, ahol a mi óvónőink<br />
dolgoztak. Két éve pedig sikerült kétnyelvű<br />
oktatást szerveztünk az egyik óvodába.<br />
GABRIJELA BOGIŠIĆ: JELENLEG KÉT VÁROSBAN<br />
ADNAK KI NÉMET NYELVŰ ÚJSÁGOT, A FENSTERT<br />
KARLÓCÁN ÉS A GUCK MALT SZABADKÁN<br />
Az identitás megőrzésének szerves része<br />
az emlékezet fenntartása, melyhez az<br />
egyesület emlékművek és -helyek felállításával<br />
és karbantartásával is hozzájárul…<br />
B. A.: Ez egy igazán nehéz téma, szerencsére<br />
itt, Zomborban és környékén egész jók<br />
a kapcsolatok a nemzetiségek között. Ennek<br />
köszönhetően 2004-ben Gádoron emlékművet<br />
állíthattunk a tömegsír felett, ez<br />
2005-ben Bácskörtésen is megtörtént. Utána<br />
még több mint 10 évbe telt, még tavaly<br />
Tiszaistvánfalván is sikerült felállítani az utolsót.<br />
Ezzel a németek minden tömegsírjának<br />
helye emlékművet kapott a Vajdaságban.<br />
Ami a emlékhelyek és a temetők karbantartását<br />
illeti, az is szervezett. Zombor környékén<br />
kimondottan sok olyan falu van, ahol a<br />
lakosság 80-100 százaléka német volt. A küllődi,<br />
gádori, bácskörtési, kerényi, szilbereki<br />
és szentfülöpi német katolikus temetők<br />
karbantartásával problémák voltak, ezt tavaly<br />
sikerült megbeszélni a városi vezetőséggel,<br />
és ezeket lassan rendbe tesszük majd. A<br />
kerényi, őrszállási és gádori temetőket már<br />
helyreállították, és ezután gondozzák is.<br />
12 <strong>2018.</strong> <strong>április</strong> <strong>12.</strong>
Change language