You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
JEGYZET<br />
Itt vagyok otthon<br />
Az országot, ahová születtem, 1996-ban Jugoszláviának hívták. A tartománynak,<br />
amelyhez a falvak és a város, ahol nevelkedtem, és ahol olyanná váltam, amilyenné<br />
válnom kellett, Vajdaság a neve. Az alapmentalitás és a környezet által kialakított<br />
szokások, a velük járó hagyományok pontosan ugyanolyan hatást gyakoroltak a<br />
szüleimre, miközben engem nevelgettek, mint amilyen hatást gyakorolt annak idején<br />
mindez az ő szüleikre.<br />
Így nőttem fel hát egy olyasfajta szeretetburokban,<br />
amelyhez hozzátartozott<br />
a kettősség, a másság, a hevesség, az<br />
élet iránti szeretet, az elfogadás, az alkalmazkodás<br />
és nem utolsósorban a talpraesettség.<br />
Itt tanultam meg járni és beszélni.<br />
Itt tanultam meg azt, ha bemegyek valahová<br />
– a boltba, a pékségbe, egy szórakozóhelyre,<br />
egy ruhaüzletbe, a rendőrségre,<br />
a bankba, az egészségházba, vagyis akárhová<br />
–, akkor nem elég csak és kizárólag<br />
a saját nyelvemen köszönni. Itt tanultam<br />
meg, hogy kérni, kitölteni, írni, olvasni, szórakozni<br />
és dolgozni nemcsak a saját nyelvemen<br />
lehet és kell. Itt tanultam meg, hogy<br />
nemcsak magyar ajkú barátokat szerezhet<br />
egy ember. Itt tanultam meg, hogy milyen<br />
jókat lehet inni, enni, mulatozni, énekelni<br />
és nevetni. Itt tanultam meg, hogy miért<br />
érdemes harcolni. Itt tanultam meg, hogy<br />
ez a világ, a mi vajdasági kis világunk nem<br />
is olyan nagy, mint amilyen mi azt hisszük.<br />
Itt tanultam meg, hogy a magyar nyelvet<br />
beszélő fiúk pontosan ugyanolyan szélhámosak,<br />
mint a szerb nyelvet csacsogók. Itt<br />
tanultam meg, hogy a politika nem az, aminek<br />
látszik. Itt tanultam meg, hogy lehet<br />
élni szűkösen, de boldogan. Itt tanultam<br />
meg, hogy nem lehet élni a nincsből. Itt tanultam<br />
meg, hogyha van ismeretség, akkor<br />
minden van. Itt tanultam meg, mennyire<br />
csodálatos a magyar és a szerb színekben<br />
versenyző sportolóknak egyaránt szurkolni,<br />
és itt tanultam meg, milyen érzés lúdbőrözni<br />
a szerb és a magyar himnusz hallatán<br />
ugyanúgy. Itt tanultam meg, hogy milyen<br />
az Eurovíziós Dalfesztivált követve izgulni<br />
azért, aki Szerbiát és azért is, aki Magyarországot<br />
képviseli. Itt nőttem fel, itt tanultam<br />
meg szeretni, itt tanultam meg élni.<br />
Aztán középiskolai tanulmányaimat követően<br />
a felsőfokú tanulmányaimat már az<br />
anyaországban (Magyarországon) folytattam<br />
tovább.<br />
ÍGY LETT NEKEM HÁROM PIZSAMÁM, HÁROM FOGKEFÉM, ÉS HÁROM KÁVÉSBÖGRÉM<br />
Itt tanultam meg, milyen különleges,<br />
milyen jó határon túlinak lenni. Itt tanultam<br />
meg szeretni önmagam. Itt tanultam<br />
meg szeretni az országot, ahonnan jöttem.<br />
Itt csalódtam először abban az országban,<br />
ahonnan jöttem. Itt tanultam meg, hogy<br />
a politika milyen sokszínű, és itt tanultam<br />
meg, hogy nőként is meg lehet mindezt<br />
érteni. Itt tanultam meg, hogy a tehetség<br />
fontos, itt tanultam meg álmodozni. Itt tanultam<br />
meg gond nélkül barátkozni. Itt<br />
felejtettem el szerbül köszönni és beszélni.<br />
Itt vettem észre, hogy a burek illata nem<br />
terjeng az utcán. Hogy a lejjebb az lentebb,<br />
a tetováltatni az varratni, hogy a patika az<br />
gyógyszertár, hogy a majica az a trikó, és<br />
hogy nem feltétlenül kell olyan hirtelen,<br />
hevesen és hangosan beszélni. Hogy senki<br />
sem érti, ha azt mondom, kao, de mindenki<br />
szereti az akcentust, amit otthonról hozok.<br />
Itt tanultam meg, hogy egy bármilyen idegen<br />
nyelvet beszélni nem árt. Itt tanultam<br />
meg, hogy a hétvége az hétvége. Itt fájt,<br />
hogy nem fog sehol sem megszólalni a<br />
Đurđevdan egy-egy este alkalmával, és itt<br />
fájt az is, hogy az árak magasabbak. Itt tanultam<br />
meg, hogy milyen érdekes és más<br />
az anyaországban a férfi. Itt tanultam meg,<br />
hogy milyen fontos a nemzet. Itt tanultam<br />
meg elengedni, szabadnak lenni.<br />
Mindeközben a szüleim immár öt éve,<br />
hogy a német földet tapossák, teszik mindezt<br />
egy jobb élet reményében. Így vált számomra<br />
az Európában magasan kiemelkedő<br />
Németország időről időre a harmadik<br />
otthonommá.<br />
Itt láttam először, hogy hogyan lehet<br />
igazán jól élni. Itt láttam meg először, hogy<br />
mennyire hűvös is a német nép. Itt tapasztaltam<br />
meg, hogy befogadóak. Itt nincs<br />
kisebbségben a nő, itt zűrös a politika. Itt<br />
hiányzik az otthoni levegő. Itt lehet dolgozni.<br />
Itt megfizetik. Itt lehet tanulni, itt a tudás<br />
felhasználható. Itt van látnivaló. Itt külföldi<br />
vagy. Itt tanultam meg, hogy az a sokféle<br />
bőrszín, az a sokféle nyelv és a sokféle nemzetiség<br />
mind-mind elfér egymás mellett a<br />
vonaton, a buszon, az utcán és a boltban is.<br />
Így lett nekem három pizsamám, három<br />
fogkefém és három kávésbögrém. Így lettek<br />
külföldön vásárolt, jó minőségű ruháim. Így<br />
láttam meg a világ másik felét. Így értettem<br />
meg sok mindent. Így élek én biztonságban.<br />
Így kapok én szeretetet háromfelől. Így<br />
vagyok én ilyen sokszínű.<br />
Nyilván mindig lesz és van olyan, aki azt<br />
állítja, hogy az egyik jobb a másiknál, de véleményem<br />
szerint ez egyáltalán nem igaz.<br />
Szerintem mindegyik helyen az élet jó és<br />
rossz is a maga módján. Jelenleg a világban<br />
a többlaki életet élők száma igen magas. És<br />
azt is tudom, hogy nagyon sokan vannak,<br />
akik ugyanolyan cipőben járnak, mint amilyenben<br />
én magam is járok. A közvetlen környezetemben,<br />
az ismeretségi körömben és<br />
a barátaim körében is egyaránt megtapasztalható<br />
a két- vagy akár a háromlaki élet.<br />
Mert ma ez a természetes, ez az elfogadott,<br />
ez a jó. Azt gondolom, hogy kár háborogni,<br />
kár ítélkezni, kár irigykedni, kár nem szeretni,<br />
el kell fogadni, alkalmazkodni kell. Nem<br />
elfelejteni az otthont, szeretni a kisebbséghez<br />
való tartozást, kibírni a külföldi jelzőt.<br />
Beszélni a szerb nyelvet, szeretni a magyart,<br />
szót érteni legalább egy harmadikon. Élni<br />
itt is, ott is, jól, kevésbé jól, könnyedén, nehezen,<br />
hálát adva, ez a legfontosabb. Mert<br />
egyáltalán nem véletlen, hogy mindenki<br />
oda lett teremtve, ahová. Próbáljuk meg elfogadni,<br />
szeretni és megélni a jelent!<br />
PÓSA Tamara<br />
18 <strong>2018.</strong> <strong>április</strong> <strong>12.</strong>
Change language