DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Fröhlich a szupravezetés magyarázatára javasolt [18]. Bár ez az elmélet a szupravezetés<br />
leírására nem felelt meg, de kiderült, hogy mégis létezik olyan anyagcsalád, amelyekre ez<br />
a vezetés fennáll: ezek a töltéssűrűség-hullámok.<br />
Az elmélet szerint ha a töltéssűrűség-hullám inkommenzurábilis, azaz a TSH λ <br />
2πq hullámhosszának és az a rácsállandónak aránya irracionális, akkor a rendszer energiája<br />
független a folytonos transzlációs szimmetria miatt a sűrűséghullám ϕ fázisától, ezért<br />
a töltéssűrűség-hullám tetszőlegesen kicsiny tér hatására elmozdulhat, és áramot szállíthat.<br />
Ezt a jelenséget a töltéssűrűség-hullám csúszásának nevezzük. Eközben a kristályrácsban<br />
az ionok periódikusan oszcillálnak az (1.3) egyenletnek megfelelően, és a Fermi-felület,<br />
ill. az energiahézag eltolódik δq ´mv d<br />
µ-sal, ahol m a fémes állapot effektív elektrontömege.<br />
Tekintsük a TSH fázisát időfüggőnek:<br />
ϕ qx · ϕ´tµ q´x v d<br />
tµ·ϕ 0<br />
(1.9)<br />
Ekkor leolvasható, hogy a csúszás sebesége:<br />
v λ dϕ<br />
d<br />
(1.10)<br />
2π dt<br />
A töltéssűrűség-hullám j TSH<br />
n TSH<br />
ev d<br />
áramot szállít, ahol n TSH<br />
-val a TSH állapotba<br />
kondenzálódott részecskék egységnyi hosszra eső számát jelöltük, amely zérus hőmérsékleten<br />
2k F<br />
π. A fentiek segítségével a TSH által szállított áram kifejezhető a töltéssűrűség-hullám<br />
fázisának segítségével:<br />
j e dϕ<br />
TSH<br />
(1.11)<br />
π dt<br />
Valós rendszerekben a transzlációs szimmetria sérül a rácshibák és szennyezések miatt,<br />
ezért a töltéssűrűség-hullám a rácshibákhoz rögzül. A mintára adott E ´ E T<br />
µ elektromos<br />
tér hatására, ahol E T<br />
a küszöbtér, a rögzülés megszűnik.<br />
1.5 Kollektív gerjesztések<br />
Az alacsonyenergiás kollektív gerjesztések leírásához hely- és időfüggő rendparamétert<br />
kell tekintenünk [19]. Mivel rendparaméterünk komplex, ezért amplitudó- és fázisfluktuációk<br />
is vannak a rendszerben (1.4 ábra). Az amplitudó-gerjesztéseket amplitudonoknak,<br />
a fázisgerjesztéseket fazonoknak nevezzük. Ezt a két módust csak alacsony hőmérsékleten<br />
tudjuk szétválasztani, T P<br />
közéleben nem. Tekintsük a rendparamétert az alábbi alakban:<br />
¡<br />
∆´xtµ ∆ 0 · δ ´xtµ e<br />
iϕ´xtµ<br />
(1.12)<br />
∆ 0<br />
a rendparaméter egyensúlyi értéke, δ az amplitudó, ϕ pedig a fázis eltérése az egyensúlyi<br />
helyzettől. Az ampitudó- és fázisgerjesztések diszperziója rendre (1.5 ábra):<br />
Ω· <br />
Ö<br />
λ ¼´ω 2k 0 µ 2 1 m<br />
·<br />
F 3 m £ ´v F qµ2 (1.13)<br />
Ω<br />
<br />
Ö m<br />
m £ v F q (1.14)<br />
10