DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
5.3.2 Mágnesezettségi görbék<br />
A mágnesezettségi görbét az előző részben leírt impulzus-sorozattal kapott echo-jelek<br />
Fourier-transzformáltjaiból határoztuk meg oly módon, hogy a spektrum integrális intenzitását<br />
vizsgáltuk a t 1<br />
késleltetés függvényében. Egy tipikus feléledési görbét mutatunk<br />
az (5.8) ábrán a fémes fázisban és az (5.9) ábrán a TSH fázisban. A t 1<br />
időket önkonzisztens<br />
módon a T 1<br />
érték tizede és tízszerese között logaritmikus skálán egyenletesen vettük<br />
fel. Szintén az (5.8) ábrán szemléltetjük, hogy a a relaxáció fémes fázisban jól leírható<br />
exponenciális függvénnyel:<br />
¡<br />
M´tµ M 0<br />
1 exp´ tT 1<br />
µ<br />
(5.1)<br />
E fenti összefüggés alapján a mágnesezettség feléledésére készített illesztéseket az (5.8)<br />
és az (5.9) ábra tartalmazza a fémes ill. a TSH fázisban.<br />
Láthatjuk, hogy a fémes fázissal ellentétben az exponenciális leírás a töltéssűrűséghullám-fázisban<br />
nem jó, mert a relaxáció erősen nem-exponenciális viselkedést mutat.<br />
Ennek következtében nyújtott exponenciális függvénnyel írjuk le:<br />
<br />
M M 0<br />
1 exp ´tT 1<br />
µ β (5.2)<br />
A nyújtott exponenciális relaxáció következményeként egy jól definiált T 1<br />
érték helyett,<br />
a relaxációs időnek eloszlása lesz. Ha β nyújtott exponenciális kitevő 1 körüli, akkor<br />
T 1<br />
eloszlása keskeny, ha jelentős az 1-től való eltérés, akkor pedig széles. Az (5.9) görbén<br />
jól látszik, hogy a nyújtott exponenciális illesztés jó lesz a relaxációs idő átlagának<br />
és az eloszlás szélességének jellemzésére, mint empirikus leírás. Mivel a fémes fázisban<br />
a nyújtott exponenciális kitevő közelítőleg 1 (lásd 5.8 ábra), ahogy ezt az exponenciális<br />
relaxációból következően várjuk, így a nyújtott exponenciális illesztés az egész hőmérséklettartományban<br />
jó lesz, ezért a mérési eredményeink kiértékelésekor ezt használtuk.<br />
5.3.3 Az átlagos relaxációs idő hőmérsékletfüggése<br />
A teljes spektrumból kapott mágnesezettségi görbékre az (5.2) összefüggés által leírt<br />
függvényt illesztettünk. Az illesztés relatív hibája 5%-on belüli volt. A hőmérséklettel osztott<br />
spin-rács relaxációs ráta, amely Korringa-folyamatra konstans, az (5.10) ábrán látható<br />
ahőmérséklet függvényében. A görbének 3 csúcsa van: 180 K ´T c µ, 150 K ´08 T c )és60<br />
K ´03 T c µ értékeknél.<br />
5.3.4 A relaxációs ráta hőmérsékletfüggése<br />
Az inhomogén kiszélesedett jel miatt a spektrum különböző részeihez különböző relaxációs<br />
idők tartoznak. A spektrum egyes részeire vett integrális intenzitásokból az adott<br />
rész relaxációs ideje meghatározható a teljes spektrum relaxációjánál leírtaknak megfelelően.<br />
Az így kapott relaxációs ráták hőmérsékletfüggését az (5.11) ábrán szemléltetjük.<br />
Ha a β nyújtott exponenciális kitevőt ábrázoljuk a hőmérséklet függvényében (5.12<br />
ábra), akkor megfigyelhető, hogy a spin-rács relaxációs folyamat a fémes fázisban közel<br />
exponenciális. T c -nél van egy lokális minimuma, ami után 0.8 érték körül mozog. 55 K<br />
környezetében szintén van egy minimuma, ami után hirtelen β növekedésnek indul.<br />
36