DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
nesezettsége épp a Larmor-frekvenciával precesszál a külső tér körül (2.3 ábra). Az eredő<br />
mágneses momentumokkal együtt forgó, z forgástengelyű koordináta-rendszer esetén az<br />
eredő mágneses momentum sztatikus, és az érzékelt effektív mágneses tér zérus. Tehát<br />
a külső mágneses tér, ω L<br />
-lel forgó rendszer segítségével kitranszformálható. Forgó rendszerben:<br />
δM<br />
δt<br />
M ¢ γ<br />
<br />
H 0 ·<br />
<br />
Ω<br />
γ<br />
M ¢ γH eff<br />
(2.31)<br />
ezért Ω γ H 0<br />
választással H eff<br />
0 adódik; δ-val a forgó rendszerbeli deriváltat, Ω-val<br />
a forgó rendszer szögsebességét jelöltük (2.4 ábra).<br />
Mivel a gerjesztő elektromágneses tér lineárisan poláros, amely felbontható két, egymással<br />
ellentétes irányba forgó, cirkulárisan poláros hullám összegére, így a forgó rendszerben<br />
az egyik cirkuláris összetevő sztatikus, a másik pedig 2ω körfrekvenciával forog<br />
a koordináta-rendszerünk forgásirányával ellenkező irányba, ezért kiátlagolódik. Így H 1<br />
(forgó rendszerben sztatikus) tér bekapcsolása miatt az eredő mágneses momentum az x ¼<br />
tengely körül precesszál ω 1<br />
γH 1<br />
szögsebességgel (2.5 ábra). A mágnesezettség elfordulásának<br />
szöge így fejezhető ki:<br />
ϕ ω 1<br />
t γH 1<br />
t (2.32)<br />
Ha a mágnesezettséget az x y síkba akarjuk forgatni (2.6 ábra), akkor ϕ π2 szögű<br />
forgatást kell elvégeznünk, amihez<br />
τ π 2<br />
1<br />
γH 1<br />
(2.33)<br />
hosszúságú impulzus szükséges.<br />
A gerjesztő impulzust követően az ún. szabad precessziós jelet (röviden: FID) detektáljuk.<br />
A FID annak a következménye, hogy a magspin-rendszerünk a termikus egyensúly<br />
felé relaxál, ill. a térinhomogenitás miatt egyes spinek eltérő frekvenciával precesszálnak.<br />
A szabad precessziós jel mérésekor kvadratúra detektálást alkalmazunk, melynek<br />
lényege, hogy nemcsak a gerjesztéssel azonos (valós rész), hanem a rá merőleges fázisú<br />
jelet (képzetes rész) is detektáljuk, ezért a teljes x y síkbeli mágnesezettségről szerzünk<br />
információt [22].<br />
2.6.2 Spin-echo mérési technika<br />
Közvetlenül az első, 90 Æ -os impulzus után a mágnesezettség komponensei még egy<br />
irányba mutatnak, de idővel az x y síkban szétterülnek a mágneses tér inhomogenitásából<br />
adódó magonként kissé eltérő Larmor-frekvenciák ill. a spin-spin relaxáció miatt, ezért a<br />
szabad precessziós jel lecseng.<br />
Ha τ idő múlva egy 180 Æ -os impulzust alkalmazunk, ami az x ¼ tengely körül 180 Æ -kal<br />
átfordítja a spineket, ez rendszerünkben időtükrözésnek felel meg. Ezért egy újabb τ idő<br />
elteltével detektáljuk az echo-jelet, amely nem más, mint a tükörképével együtt megjelenő<br />
szabad precessziós jel, amelyet a (2.7) ábrán szemléltetünk [29, 30].<br />
Az echo-mérés hatalmas előnye a puszta FID méréséhez képest, hogy nincs a mérőberendezés<br />
holtidejének következtében információvesztés, valamint segítségével kiküszö-<br />
20