DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI

NMR laboratóriumában található 2 T terű elektromágnes és a hozzá tartozó spektrométerek
megfelelő eszközhátteret biztosítottak a spin-rács relaxációs ráta frekvenciafüggésének
vizsgálatához, azaz a fenti modell ellenőrzéséhez.
E dolgozat első két fejezetében az irodalom alapján áttekintjük a TSH rendszerek és az
NMR spektroszkópia alapvető tulajdonságait, mérési módszereit. A harmadik fejezetben a
vizsgált anyag szerkezetével ismerkedünk meg, majd a negyedikben a kísérletekben használt
eszközökről adunk leírást. Az ötödik fejezetben a mérési elrendezéseket és a kapott
eredményeket ismertetjük, végül eredményeinket a hatodik fejezetben értelmezzük.
A mért jelalak segítségével megmutatjuk, hogy még 25 K hőmérsékleten sem kommenzurábilis
a sűrűséghullám, így a spin-rács relaxációs rátában megfigyelt csúcs a sűrűséghullám
fázisban nem származhat inkommenzurábilis-kommenzurábilis fázisátalakulástól.
Ezen felül megállapítjuk, hogy abban a hőmérséklettartományban, ahol ezt a csúcsot
észleljük, a kollektív gerjesztések relaxációs idejének inverze megegyezik a Larmorfrekvenciával,
ami a megfigyelt csúcshoz és a relaxciós idő eloszlásának kiszélesedéséhez
vezet.
Az eddig ismertetett, az irodalomban is fellelhető csúcsokon kívül ´T 1
T µ 1 -ben 08 T c -
nél is találtunk csúcsot, amit a szupravezetőkben található Hebel–Slichter-csúcs [8, 9] analógiájára
a TSH kondenzátum kvantum-koherenciájának tulajdonítunk. Erre az effektusra
csak az elméleti jóslatok ismertek [10], tudomásunk szerint az általunk végzett T 1
mérés
volt az első, ahol e koherencia-effektus jelét találtuk.
4