DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI

-1.0 -0.5 0.0 0.5 1.0
Frekvencia (önkényes egységekben)
6.2 ábra. A mért és a (6.2) szerint számított jelalak 55 K hőmérsékleten.
A folytonos vonallal a kísérletileg mért, a szaggatott vonallal a számított
jelalakot ábrázoltuk.
Erre azért van szükség, mert a fenti korrekció elvégzésével a kapott felhasadás egyenes
arányosságban áll a TSH rendparaméterével, ezért a korrigált felhasadásra az alábbi BCSfüggvényt
illesztettük:
Ö
Tc
∆´T µ∆ 0
tanh176 1 (6.9)
T
A korrigált felhasadást és a (6.9) kifejezés által leírt illesztett függvényt a (6.3) ábrán
szemléltetjük.
Az elvégzett kísérleteink további eredménye, hogy alacsony hőmérsékleten, T 25
K esetén is sikerült a spektrumot megmérni. Ez azért jelentős továbblépés, mert az irodalomban
még nem tettek közzé T 90 K alatt mért spektrumot. A kapott jelalakot a (6.4)
ábrán szemléltetjük, és megfigyelhetjük, hogy viselkedése jellegileg teljesen hasonló a magasabb
hőmérsékleten, de még a töltéssűrűség-hullám-fázisban mért jelalakokkal. Ennek
azért van jelentősége, mert e mérés segítségével megállapíthatjuk, hogy az irodalomban
várt inkommenzurábilis-kommenzurábilis átalakulásra utaló nyomot nem látunk [1].
Természetesen a kommenzurábilis fázisnak megfelelő diszkrét vonalak kimutatása kísérletileg
nem egyszerű feladat, de a jelalak szimulációk arra utalnak, hogy a spektrum két
szélén kapott csúcs sokkal élesebbé válik [7], amit szintén nem látunk, tehát a Rb 03
MoO 3
mintában a TSH állapot az NMR mérések tanúsága szerint még T 25 K hőmérsékleten
is inkommenzurábilis.
43