DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI

7. Összefoglalás
A töltéssűrűség-hullám alapállapotú Rb 03
MoO 3
mintát NMR spektroszkópia segítségével
vizsgáltuk a vezetési láncokra merőleges 1,94 T mágneses térben. Az kékbronz
egykristály két nemekvivalens Rb hellyel rendelkezik, mi méréseinket az Rb(2) helyen
végeztük, a 87 Rb atommag centrális-átmenetén. A jelalak mérésénél spin-echo, a T 1
kísérletekben
pedig a telítési feléledés módszerét alkalmaztuk.
Megállapítottuk az alacsony hőmérsékleten kapott jelalak segítségével, hogy T 25 K-
ig az inkommenzurábilis-kommenzurábilis fázisátalakulás lehetősége kizárható.
Azt tapasztaltuk, hogy a TSH fázisban a mágnesezettség relaxációja erősen nemexponenciális,
ezért e feléledésére nyújtott exponenciális függvényt illesztettünk. Fémes fázisban
a spin-rács relaxáció Korringa-folyamatot követ. A töltéssűrűség-hullám-fázisban az
inhomogén spektrum széleinek és közepének relaxációs idejének vizsgálatával megmutattuk,
hogy a fázis módus adja a T 1
relaxációt.
A kisérletünkben mért, hőmérséklettel osztott, spin-rács relaxációs rátában 3 csúcsot
figyelhetünk meg a töltéssűrűség-hullám-fázisban. Az első csúcs, 180 K-nél (T c ) található
annak következtében, hogy a divergens töltésfluktuációk a lágy fonon-módushoz csatolódnak.
A spin-rács relaxációs rátában T 60 K-nél található csúcsot sikeresen értelmeztük a
fázis-módusnak. E csúcs körüli hőmérséklettartományban T 1
extra kiszélesedését figyeltük
meg, és a nyújtott exponenciális kitevő értéke megegyezik a dielektromos relaxáció során
kapott exponenssel, ezzel is alátámasztva e csúcs kollektív módustól származó eredetét.
Végül fő eredményünk a 150 K-nél ´08T c µ kapott csúcs, amelyet a szupravezető anyagokban
található Hebel–Slichter-csúcs analógiájára a sűrűséghullám alapállapot kvantumkoherenciájának
tulajdonítunk. Mivel erre a csúcsra eddig csak elméleti várakozások voltak,
ezért mérésünk e területen komoly előrelépésnek számít, mert elsőként találtuk koherencia-effektus
jelét nem szupravezető anyagban.
56