DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
kökkel tudtunk eltüntetni, viszont maga a rendszer igen stabilnak bizonyult, tehát céljainknak<br />
megfelelt.<br />
Méréseink során azonos tekerccsel végeztük a gerjesztést és a detektálást is. Mivel a<br />
gerjesztő teljesítmény kilowatt, a detektált pedig mikrowatt nagyságrendű, ezért a detektálás<br />
holtidővel rendelkezik, amely során a mérendő jel legintenzívebb része veszik el, ami<br />
rendkívül sajnálatos. Ez a holtidő a spektrométer elektronikai jellemzőitől függ, értéke a<br />
SMIS berendezésben minimálisan 78 · 10 ¡ n µs, ahol n természetes szám, és értéke a<br />
beállított impulzus-sorozattól függ. További késleltetést okozott, hogy a vétel és az adás<br />
frekvenciája egymáshoz képest eltolt, ez az analóg-digitális átalakítás miatt újabb késleltetésként<br />
jelentkezik a mintavételezés kezdetében.<br />
A szilárdtestfizikai alkalmazások szempontjából ezek a késleltetési, feléledési idők a<br />
szilárdtestekre jellemző gyors relaxáció miatt igen kritikusak, és megállapítható, hogy a<br />
SMIS spektrométer folyadék NMR vizsglatokra lett kifejlesztve, szilárdtest vizsgálatokra<br />
kevéssé alkalmas. A holtidő miatt keletkező információvesztés, ahogy arra már korábban<br />
utaltunk, megfelelő impulzus-sorozatokkal kiküszöbölhető (pl. spin-echo alkalmazásával).<br />
4.2 A mágnes<br />
Az NMR berendezés nélkülözhetetlen tartozéka a mágnes, mellyel szemben a legfőbb<br />
támasztott követelmény, hogy tere homogén legyen a minta helyén. A mágneses tér homogenitása<br />
„shim-tekercsek” segítségével javítható. Kísérleteinket egy Bruker gyártmányú,<br />
2 T terű elektromágnes segítségével végeztük. Ekkora tér előállításához kb. 65 A áramerősség<br />
szükséges, amelyet a nagyfeszültségű tápegység biztosított. A folyamatos működés<br />
közben fellépő jelentős energia-disszipáció miatt a mágnes hűtéséről is gondoskodni kellett,<br />
amit hűtővíz keringtetésével oldottunk meg. Az alkalmazott mágneses tér stabilizálása<br />
egy folytonos üzemű NMR spektrométer segítségével történt, hogy a stabilizálandó mágneses<br />
térben 1 H vagy 19 F magok rezonanciáját kerestük meg a CW spektrométer frekvenciájának<br />
változtatásával. A CW spektrométer rezonancia-jele kis térváltozásokat is<br />
nyomon tud követni, ezért megfelelő visszacsatolás esetén kiválóan alkalmas a mágneses<br />
tér stabilitásának biztosítására. Továbbá a folytonos üzemű spektrométer rezonanciafrekvenciájának<br />
leolvasása az alkalmazott mágneses tér nagyságának igen pontos meghatározását<br />
teszi lehetővé.<br />
4.3 A mérőfej<br />
A mérőfej egy hangolt rezgőkör, amit a (4.2) ábra is mutat. A mérések szempontjából<br />
nagyon fontos az optimális teljesítményleadás, amit megfelelő illesztéssel érünk el. A<br />
gerjesztő tekercset a minta méretének megfelelően mi készítettük el a minél jobb kitöltési<br />
tényező érdekében, ami a jel/zaj viszony szempontjából fontos. Kiszámítottuk, hogy 2 T<br />
mágneses térben a 87 Rb atommagok Larmor-frekvenciája 28 MHz körüli, ennek ismeretében<br />
elemi módon a tekercs menetszáma is meghatározható, hogy a mérőfej impedanciája<br />
50 Ω és 0 Æ legyen. Végül az elkészült tekercsünk iduktívitása 28 mH-nek adódott. A<br />
koaxiális kábelek hosszának körültekintő megválasztásával, egy hangolható kondenzátor<br />
26