DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI

6.11 ábra. A dielektromos állandó képzetes részének
hőmérsékletfüggése K 03
MoO 3
mintában (Forrás:[4])
tolódik el. Ezt a viselkedést a fazonok átlagos relaxációs idejének termikusan aktivációja
váltja ki [5]:
∆
τ´T µτ 0
exp
(6.33)
T
Ennek ismeretében a spin-rács relaxációs idő is felírható termikusan aktívált formában:
1
T 1
∝ exp´ 07 ∆T µ (6.34)
E kifejezés által leírt viselkedést demonstráljuk a (6.12) ábrán, ahol logaritmikus skálán
vettük fel az T
1 1 -et az 1T függvényében. Az alacsony hőmérsékletű részre pedig a (6.34)
egyenlet által meghatározott függvényt illesztettünk. Az illesztésből ∆ 300 K érték adódott,
amely szintén jól egyezik a transzportmérések segítségével kapott ∆ értékekkel [5].
Ez az egyezés fenti állításunk újabb bizonyítékául szolgál.
Természetesen fenti állításaink ω 1τ határesetben nem érvényesek. Ezt tapasztaljuk
is, hiszen alacsony hőmérsékleten a spin-rács relaxációs rátában a fazonok járuléka
igen kicsi, és a vizsgált spin-relaxáció ismét exponenciálissá kezd válni (nyújtott exponenciális
kitevő: β 0) , ahogy azt az (5.12) ábrán láthatjuk, mert ilyen alacsony hőmérsékleten
a relaxáció a fononok kvadrupólus járulékától származik.
Továbbá a (6.30) formula által leírt kapcsolat, ill. a dielektromos függvény (6.11) ábrán
szemléltetett tulajdonsága miatt különböző Larmor-frekvenciákon végzett relaxációs idő
mérések segítségével a 60 K-s csúcs fazonoktól való származása ellenőrizhető.
Várakozásaink szerint, ha kísérletünket nagyobb mágneses térben (azaz magasabb
Larmor-frekvencián) végezzük, akkor az alacsony hőmérsékleti csúcs nagysága kisebb
54