DIPLOMAMUNKA Matus Péter - MTA SzFKI

adódik. Ezt felhasználva, valamint a (6.20) egyenletbe a ρ´Eµ (6.21) szerinti alakját beírva,
´T 1
T µ 1 végső kifejezéséhez jutunk: [36]:
1
T 1
T 1
T 1
T
2
¬
n
T
∞
∆
dE
Ô
E 2 ∆ 2
∆
∞
dE ¼
Ô
E 2 ∆ 2 1
2
1 · ∆2
EE ¼
¢
¢ f ´Eµ1 f ´E¼ µ℄Γ
´E E ¼ · ω L µ 2 · Γ 2 (6.26)
ahol ω L
a Larmor-frekvencia. E képlet hőmérsékletfüggése ∆-n keresztül valósul meg. A
fázisátalakulás közelében ∆ értékének meghatározására jól használható a következő összefüggés:
1
T 2
∆´T µ∆ 0
1
(6.27)
T c
A (6.26) összefüggés segítségével kapott grafikonokat szemléltetünk a (6.7) ill. a (6.8)
ábrákon. Látható, hogy Γ a görbe csillapításában játszik szerepet a korábbi várakozásainknak
megfelelően, ∆ 0
pedig a koherencia-csúcs helyét befolyásolja. Azt tapasztaltuk, hogy
jó kvalitatív leírását kapjuk a mért eredményeinknek ∆ 0
=700 K és Γ 01 ∆ 0
választással.
Az így kapott függvényt a (6.9) ábrán jelenítjük meg. Ezen az ábrán megkíséreltük szétválasztani
a relaxációs ráta kollektív ill. kvázirészecske összetevőit. A kvázirészecskék
hozzájárulását a (6.26) kifejezés segítségével határoztuk meg a fenti paraméterek választásával.
6.2.6 A kollektív módus járuléka
A relaxációs ráta hőmérsékletfüggését vizsgálva azt tapasztaljuk (5.10 ábra), hogy 60
K környezetében is van egy maximuma, amit a kollektív gerjesztések okoznak. A kollektív
módus járulékához úgy jutottunk, hogy a mért relaxációs rátából kivontuk az előző
szakaszban számított kvázirészecske összetevőt, amit a (6.9) ábrán figyelhetünk meg. A
spektrum analízisénél már megállapítottuk, hogy a kollektív járulék a fazonoktól származik.
A csúcs eredete pedig annak tulajdonítható, hogy a kísérletünkben alkalmazott
Larmor-frekvencia az adott hőmérséklekleten (esetünkben 60 K-en) megegyezik a fazonok
átlagos relaxációs idejének inverzével. Ez a fázisgerjesztéseknek tulajdonítható csúcs
a mért relaxációs rátában nemcsak a töltés-, hanem a spinsűrűség-hullámok esetén is
megfigyelhető [2]. Más kutatók szerint ez a csúcs nem a fazonoktól származik, hanem
inkommenzurábilis-kommenzurábilis fázisátalakulás következménye, mi ellenben ennek
lehetőségét az alacsony hőmérsékleten kapott jelalak vizsgálata alapján kizártuk.
Ahhoz, hogy alacsony hőmérsékleti csúcs eredetére vonatkozó állításunkat igazoljuk,
először tekintsük át a kékbronzok dielektromos tulajdonságait! Ismeretes, hogy a TSH
dielektromos függvényét az alábbi Cole-összefüggés (általánosított Debye-formula) segítségével
írhatjuk le [4]:
ε´ωµ ε´∞µ·´ε´0µ ε´∞µµ
1
1 ·´iωτµ α (6.28)
50