2008. január - Szövetség a Közös Célokért
2008. január - Szövetség a Közös Célokért
2008. január - Szövetség a Közös Célokért
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Magyarbődi táncok.<br />
A Szőttes<br />
Gondolatok egy ősbemutató kapcsán<br />
Az 1969-es év több jelentős eredményt<br />
hozott a felvidéki magyarok életében,<br />
illetve a Csemadok KB kulturális tevékenységében.<br />
Ekkor jött létre az Országos<br />
Népművészeti Fesztivál, épülve az Országos<br />
Dal- és Táncünnepélyek ötvenes<br />
évek végi színhelyére, Zselízre, újult meg<br />
az irodalmi színpadi mozgalom, kezdte<br />
áldásos tevékenységét az énekkarok országos<br />
fesztiválja – Kodály napok néven,<br />
Galántán, melyet személyes jelenlétével<br />
megtisztelt Kodály özvegye, Sárika is. Sorolhatnám<br />
tovább az eseményeket, mert<br />
helyi, járási és kerületi szintű kulturális<br />
eredményekben is gazdag év volt ’69 -, és<br />
erre tette fel a koronát az, hogy végül bemutatkozott<br />
a Csemadok KB-a keretében<br />
létre jött, a koreográfusként Bilek Gábor<br />
által szervezett és irányított országos központi<br />
tánccsoport, mely később Gyurcsó<br />
István „keresztapaságával” felvette a<br />
Szőttes nevet. Ennek a testületnek nem<br />
sokkal indulása után lett nagy alkotói<br />
eredményeket elért koreográfus vezetője<br />
Quittner János. Aztán, mindaddig ő vezette<br />
az együttest, mígnem 1983-ban egy<br />
„vasvári verbunkban” nem ugrott akkorát,<br />
hogy csak Ausztrália fővárosában,<br />
Sydneyben esett földre. Ezt a súlyos csapást<br />
is, akárcsak fennállása során sok-sok<br />
más kalváriáját átélte az együttes, mert<br />
volt ereje mindig megújulni.<br />
Dicső évtizedeket ért meg ez a Szőttes<br />
együttes. A vezetőkkel karöltve sokan<br />
bábáskodtunk körülötte, de a leglényegesebb<br />
az volt, hogy műsorát elfogadta<br />
magyarságunk, alkotói irányzatát pedig<br />
példaként vállalta a hazai magyar<br />
néptáncmozgalom.<br />
Ez, az élete nagyon eredményes korát élő<br />
együttes „döntögette a falat” 2007. december<br />
3-án, az új műsora bemutatásával.<br />
A bemutató helyszínének megválasztásával<br />
is bátor volt, a felújított négyszáz<br />
nézőt befogadó pozsonyi Ružiňov kultúrházat<br />
választotta. Zsúfolásig megtelt a<br />
nézőtér. Annyi tapsot, amennyit előadásukon<br />
ők kaptak e bemutató előtt, már<br />
rég gyűjtött be együttes. Megalakulásuk<br />
óta ez volt a 19. egész estés bemutatójuk.<br />
(Volt Csemadok főtitkárok, illetékesek,<br />
mi bűnt követtetek volna el, ha az együttes<br />
fenntartásával járó nehézségek megoldása<br />
helyett a feloszlatását hagyjátok<br />
jóvá – Olyan bűnt, amilyet elkövetett a<br />
Csemadok felső vezetése, amikor 1955-<br />
ben képtelen volt a dicsősége fénykorát<br />
élő hívatásos Csehszlovákiai Magyar<br />
Népművészeti Együttest, a NÉPESt az állami<br />
bürokráciával, az újraéledő szlovák<br />
nacionalizmussal szemben megvédeni.)<br />
Figyelemre méltó és érdekes volt a műsor<br />
hármas tagoltságú megoldása: a cigányfolklór<br />
eredetiben, hagyományőrzők<br />
általi bemutatása, a szlovák tánckultúra<br />
nagyon magas színtű színpadi megoldásának<br />
tolmácsolása és Kárpát-medence<br />
magyar táncainak színpadra vitele. Mit<br />
akart a szerző e hármassággal bizonyítani!<br />
Talán válaszolni akart az ország nemzeti<br />
és nemzetiségi torzsalkodására, bizonyítva<br />
azt, hogy a Kárpát-medencében<br />
évezred óta együtt élő népeknek közös<br />
hagyománykincse, kultúrája van, amely<br />
az évszázadok alatt együtt fejlődött, de<br />
úgy, hogy mindegyik népfaj, náció, nemzet<br />
vagy nemzetiség mindenkoron megtartotta<br />
saját nemzeti/faji sajátosságát.<br />
Ezek a sajátosságok alkotják ma is a nemzet/nemzetiség/népfaj<br />
karakterét. Európába<br />
is úgy kell betársulnunk, hogy ezeket<br />
a sajátosságainkat magunkkal visszük<br />
és ott is gondosan megőrizzük.<br />
Az előadás színvonala is a tökéletes egyetértést,<br />
az egymás kultúrájának precíz<br />
megismerését és tolmácsolását prezentálta.<br />
Amikor egy-egy tánc közös megszólaltatására<br />
került sor, nem lehetett megkülönböztetni,<br />
hogy ki a tánc igazi cigány,<br />
szlovák vagy magyar hordozója. Ki<br />
a táncban népfajilag a beleszületett. Valahol<br />
itt van az együttélés „úgymond kutyája”<br />
elásva. Nem elég csak politikai szólamokat<br />
puffogtatni arról, hogy milyen<br />
20