2008. január - Szövetség a Közös Célokért
2008. január - Szövetség a Közös Célokért
2008. január - Szövetség a Közös Célokért
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A MAGYAR ROVÁSÍRÁS<br />
Elődeink kincse<br />
A bécsi Művészettörténeti Múzeum egyik<br />
legféltettebb kincsén rovásfeliratok olvashatók.<br />
Az ún. nagyszentmiklósi kincsről<br />
van szó, amely a magyarság felbecsülhetetlen<br />
értékű kultúrkincse. A vélemény<br />
megoszlik arra vonatkozóan, hogy kié,<br />
kikké lehetett, honnan származik, mit jelentenek<br />
a rajtuk látható rovásjelek.<br />
Pulszky Ferenc, a XIX. sz. végének egyik<br />
legmérvadóbb régésze, művészettörténésze<br />
a hunokénak tartja a leletet. Ugyanezt<br />
a véleményt osztotta egészen 1905-ig<br />
Hampel József is, akkor megváltoztatta<br />
46<br />
véleményét és magyar-bolgár alkotásnak<br />
minősítette, amelyet a VII-VIII. századból<br />
származtatott. A hunszármazás mellett<br />
foglalt állást Baráth Tibor kolozsvári<br />
egyetemi tanár is, aki szerint Roga hun<br />
királyé volt (Roga Attila nagybátyja volt).<br />
Ugyancsak erre a következtetésre jutott<br />
Fischer Károly Antal az 1890-es években,<br />
összgyűjtvén és rendszerezvén az addig ismert<br />
rovásemlékeket. A kincs utolsó tulajdonosa<br />
Nagy Géza történész szerint Ajtony<br />
lehetett, akit I. István győzött le. Ugyanezt<br />
bizonyítja László Gyula is, mivel Ajtony<br />
seregének helyszíne Nagyszentmiklóshoz<br />
közel esik. Hívei a menekülés közben áshatták<br />
el a kincseket, a sietségre utal az is,<br />
hogy közel a talajszinthez (kb. 60cm) találták<br />
meg.<br />
A nagyszentmiklósi aranyedények megtalálását<br />
és utóéletét Friedrich Klára leírásával<br />
idézzük fel (Friedrich Klára-Szakács<br />
Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk,<br />
a rovásírás, 2003): „Ki tudja hány évszázad<br />
óta nyugodtak már az aranyedények a<br />
föld alatt, amikor 1799. július 3-án Nákó<br />
Kristóf földesúr jobbágyai, Néru Vuin és<br />
felesége, Ikonia rátaláltak árokásás közben.<br />
Kezdetben 23 aranyedényről volt szó,<br />
amelyet részint két görög kereskedőnek,<br />
részint a helybéli aranyművesnek eladtak,<br />
több darabot a hallgatásuk fejében nekik<br />
ajándékoztak, egyes edényeket pedig megrongáltak,<br />
pl. két kancsónak, valamint egy<br />
csészét díszítő bikának a füleit letörték és<br />
egy szelence tetejével együtt beolvasztották<br />
anélkül, hogy a földesurat a leletről
Change language