05.02.2015 Views

2008. január - Szövetség a Közös Célokért

2008. január - Szövetség a Közös Célokért

2008. január - Szövetség a Közös Célokért

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A volt iskola ma az óvodáso birodalma<br />

Száz éves a volt<br />

barsendrédi népiskola<br />

2007 október 13-án a községi önkörmányzat<br />

és az MKP helyi szervezetének rendezésében<br />

ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a<br />

barsendrédi kétosztályos katolikus népiskola<br />

átadásának 100. évfordulójáról, egyúttal emléket<br />

állítottak egy nagyszerű, munkáját szívvel-lélekkel<br />

végző pedagógus családnak.<br />

Jozef Bielokostolský polgármester és Luky<br />

János, az MKP helyi szervezetének elnöke<br />

ünnepi beszámolójukban kiemelték az<br />

iskola felépítésének szükségességét, mivel<br />

Barsendréden a múlt század elején több mint<br />

100 iskolaköteles kényszerült tanulni az egyosztályos<br />

iskolában.<br />

Egy kicsit menjünk vissza a múltba: 1860-<br />

ban hatalmas tűzvész volt Nagyendréden; a<br />

templommal és a plébániával együtt leégett<br />

az iskola is. 1862-ben felépült egy új mesterlakás,<br />

de a tanulók számára csak egy tantermet<br />

biztosítottak. Az iskolaszék1906 júliusi<br />

közgyűlésén elhatározta, hogy a felsőbb hatóságok<br />

felhívására a tankötelesek megemelkedett<br />

száma végett egy másik tanítói állást<br />

szervez, ezért tervbe vették egy új, kétosztályos<br />

iskola építését. Az építkezéshez a polgári<br />

közösség is segítséget nyújtott, hiszen az<br />

építési költségek több, mint a felét állta. 1907<br />

március 20-án nagy ünnepélyességgel folyt<br />

le az alapkőletétel. Az iskola építésében az<br />

egész falu segédkezett és fél év múlva, 1907<br />

szeptember 8-án az új iskolát ünnepélyesen<br />

felszentelték és átadták rendeltetésének. Külön<br />

köszönet illeti az iskola akkori gondnokát<br />

és pénztárosát, Bakó Kálmánt, valamint<br />

az iskola kántortanítóját, Beluch Imrét, akik<br />

nagy hozzáértéssel vezették és irányították az<br />

építkezést. Fel lett újítva a régi mesterlakás,<br />

hogy az újonnan érkezett tanerőnek is legyen<br />

lakása.<br />

24<br />

Az új tanerő Stróbentz Gizella volt, akit az iskola<br />

igazgatója, Beluch Imre 1908-ban feleségül<br />

vett. A házasságból hét gyermek született,<br />

akik közül szüleik példáját követve hárman<br />

léptek a pedagógus pálya rögös útjára.<br />

Beluch Imre 1900-ban szerezte meg a tanítói<br />

oklevelet. Négy évig Nagyölveden tanított,<br />

majd 1904-ben került Barsendrédre. Itt 40<br />

évig tanított, 1941-ben ment nyugdíjba, de<br />

1942-től 1945-ig újra a katedrára állt, a katonai<br />

szolgálatra bevonult barsendrédi tanerőt,<br />

fiát, Besey Gyulát helyetesítette. Barsendrédi<br />

müködése alatt fellendítette e kisközség kulturális<br />

és gazdasági életét. Mindvégig a népi<br />

érdekekhez igazodva töltötte be néptanítói<br />

funkcióját, különböző továbbképző tanfolyamokon<br />

vett részt. Nemcsak Barsendréden<br />

volt ismert, de tevékenysége kiterjedt az<br />

egész környékre, sőt a felvidéki magyarság<br />

egyik vezéralakja volt. A község mindenese<br />

lett, megalakította a Gazdakört, faiskolát<br />

létesített, meghonosította a méhészetet, a<br />

minisztériumban kieszközölte egy vetítőgép<br />

adományozását és vetítőgépes előadásaival a<br />

kisparasztok mezőgazdasági termelését vitte<br />

előre. Az ő kezdeményezésére 1932-ben<br />

kultúrházat építettek a községben. Könyvtárat<br />

létesített, színjátszó csoportokat vezetett,<br />

gyermekkórust, négy szólamú vegyes<br />

kart szerepeltetett rendszeresen a községben<br />

rendezett ünnepségeken. Iskolakertet<br />

létesített, tanulmányi kirándulásokat szervezett,<br />

gyűjtésekkel biztosította a szegény<br />

sorsú gyermekek taneszközökkel, ruházattal<br />

történő ellátását. A Magyar Tanítók Országos<br />

Énekkarának alapító tagja, alelnöke,<br />

1936-tól dísztagja, a Szlovenszkói Általános<br />

Magyar Tanítóegyesületének zselízi járási<br />

elnöke. 1941-ben vitézi rangot kapott, ekkor<br />

felvette szülőfaluja, Bese nevét. 1945-ben<br />

Magyarországra, Tát községbe települt át. A<br />

Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai<br />

tevékenységéért Wodianer-díjat adományozott<br />

Besey Imrének. 1958-ban Budapesten<br />

halt meg.<br />

Amikor Besey Beluch Imre a második világháború<br />

végén Magyarországra települt át,<br />

a barsendrédi magyar iskolát bezárták. Az<br />

épület mint iskola megszűnt, mert a szlovák<br />

iskolát egy másik épületben nyitották meg. A<br />

volt népiskola épületében azóta nem volt tanítás,<br />

ma az egésznapos óvodának ad otthont.<br />

Tehát ezen épület csak addig volt iskola, amíg<br />

Besey Beluch Imre és családja Barsendréden<br />

tartózkodott.<br />

Az ünnepség kicsúcsosodásaként a község<br />

polgármestere, Jozef Bielokostolský elismerő<br />

oklevél és emlékplakett átadásával fejezte<br />

ki a község tiszteletét a 86 éves Besey Gyula<br />

irányában, aki az egyetlen ma élő pedagógus,<br />

aki ebben az iskolában tanítottt. Besey Gyula,<br />

Beluch Imre fia ma Esztergomban él. Sajnos,<br />

leromlott egészségi állapota miatt nem vehetett<br />

részt az ünnepségen, helyette fia, Besey<br />

László mérnök vette át édesapja nevében a<br />

megtisztelő elismerést. Besey Gyula szép levélben<br />

köszönte meg a község vezetőinek és<br />

lakóinak, hogy szülőfaluja ennyi év után is<br />

emlékezetében őrzi. Szülőfaluját sohasem felejtette<br />

el, s mint levelében írta: „Új hazában<br />

kellett folytatnom és befejeznem pedagógus<br />

munkámat, de szülőföldem és szülőfalum<br />

szép emlékei örökre élnek szívemben.”<br />

Az ünnepi hangulatot fokozta a helyi kultúrcsoport,<br />

a Star Kids fellépése Ruženka<br />

Hamranová vezetésével, akik zenés-táncos<br />

előadásukkal örvendeztették meg a közönséget.<br />

Természetesen nem hiányoztak a szavalatok<br />

sem.<br />

Az rendezvény igen érdekes része az az iskolával<br />

kapcsolatos fényképkiállítás volt, ahol a<br />

régi iskolaképeken az érdeklődők mosolyogva<br />

szemlélték családtagjaikat, ismerőseiket,<br />

ha egyáltalán segítség nélkül felfedezték őket.<br />

A képek a községi színjátszó csoport fellépéseiről<br />

is készültek az 1920 és 1940 közötti időből,<br />

valamint a sok-sok kirándulásról, ahol az<br />

iskolásgyerekek Beluch Imre vezetésével jártak.<br />

A kirándulásiok célpontjai Garamhalászi<br />

/Sliač/, Körmöcbánya, Vihnyepeszerény, Selmecbánya,<br />

Garamszentbenedek, Komárom,<br />

Léva, Zselíz, Oroszka, stb. voltak.<br />

Mindenesetre mindenki elégedetten távozott,<br />

hiszen megismerték a község történetének<br />

egy darabját és tudatosították, hogy a<br />

múlt ismerete nélkül nehezebb élni a jelent és<br />

tervezni a jövőt.<br />

Luky János<br />

Luky János, Besey László, Bielokostolský Jozef

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!