2008. január - Szövetség a Közös Célokért

EMLÉKEZÜNK
Több hónapos diósjenői szolgálat után kerül
Városlődre, ahol egy felvidékiekből és
alföldiekből verbuválódott telepes gyülekezet
lelkipásztora lett. ... A Magyarországi
Református Zsinat a Felvidékről kitelepített
református lelkipásztorok eszmei egyházmegyéjének
esperesi tisztével ruházza
fel. Fiai az orosz hadifogságból 1947. szept.
Ahonnan Scherer Lajost kiutasították – volt losonci háza előtt unokái állnak
akiket a szlovák testvérek nem tűrtek meg
hazájuk földjén. Emlékük legyen áldott s
példájuk örök mementó s protestáló tiltakozás
mindenféle erőszakkal szemben.”
Scherer Lajos 1874-ben született a délvidéki
Óverbászon, német telepes családban. A
pozsonyi evangélikus líceumban folytatott
tanulmányai alatt vált tudatosan magyarrá,
nyelvében, érzéseiben egyaránt. Kolozsvárott
szerzett magyar-német szakos tanári
oklevelet, melynek birtokában az akkor
nevezetes losonci gimnáziumban kezdte el
pedagógusi és közéleti pályáját. Összesen
31 évig tanított a Magyar Királyi, majd a
Csehszlovák Állami Reform-reálgimnáziumban.
Tagja, szervezője volt számos
szakmai, egyházi és társadalmi egyesületnek.
Gyakorlati pedagógiai és cserkészparancsnoki
munkája mellett 7 tankönyvet
írt a szlovenszkói magyar diákok számára,
rendszeresen publikált honismereti, pedagógiai
sőt szépirodalmi írásai rendszeresen
megjelentek úgy a helyi, mint az országos
sajtóban. Legnevezetesebb műve az A Mi
Lapunk című diák- és cserkészújság megteremtése,
szerkesztése és kiadása volt.
Az 1921 és 1932 között megjelent lap a
csehszlovákiai magyar ifjúság lapjának indult,
de színvonalával, mondanivalójával,
szerzői gárdájával hamarosan fölébe nőtt
a kor diáklapjainak és tulajdonképpen a
szétszabdalt Kárpát-medencei magyarság
– és nem csupán a fiatalság- mértékadó,
véleményformáló közéleti fórumává vált.
A köz érdekében tevékenykedő Scherer
tanár úr nem volt a sors kegyeltje : 1929-
ben elvesztette tanári állását. Az állami iskolaügyi
hatóság - mely soha sem nézte jó
szemmel Scherer magyar szellemiségű tevékenységét,
31 évi tanári munkásság után
nyugdíjjogosultság nélkül elbocsátotta. Az
ezt követő országos felháborodás után került
sor a Sarlósok – Balogh Edgár és társai
emlékezetes prágai látogatására a köztársasági
elnöknél. Ennek eredményeképpen
Ahonnan Kövy Árpádot kiutasították – a volt parókia
/balra/, ma imaterem a ref. templom mellett
1-jén térnek haza. ...Kövy Árpád vérmérgezésben
hal meg 1947. nov. 13-án. ... A
svábok földjén, katolikus temetőben aluszsza
örök álmát, feleségével s sógornőjével
együtt. Hárman a losonci háborús pincéből,
akiket az orosz katonák nem bántottak, de
kitelepülésre felszólító hirdetmény 1945 augusztusából, Scherer Lajos unokája tépte le a falról és őrizte meg
Masaryk elnök saját keretéből segélyt utalt
ki a losonci tanárnak... Scherer Lajos legnagyobb
megaláztatására azonban 1945
augusztusában került sor, amikor is az etnikai
tisztogatás egyik első losonci áldozatává
vált. Szégyenfoltja Losonc, de Csehszlovákia
történetének is, hogy ezt a köz-
42