Makro egyensúly és gazdasági növekedés - CEMI

Egy elméletileg tiszta rendszerben ugyanakkor a svájci indexálás és egy egyszerű inflációkövetés(nyugdíj reálérték tartás) nem adhatna más nyugdíjösszeget, hiszen anyugdíjba menetelkor felhalmozott vagyon megegyezik. Azaz pusztán annyi a különbség,hogy svájci indexálás mellett az induló nyugdíjaknak kell alacsonyabbnak lenniük,míg a csak inflációkövető nyugdíj magasabbról indul, de lassabban nő: az összesvárható lehívott nyugdíj jelenértéke a két esetben ugyanaz.Míg a svájci index elvileg nem nyújt többletet, eközben elvesz a nyugdíjból. A járadékszolgáltatóugyanis nem tud mit kezdeni a béremelkedéshez indexálás kockázatával,amit nem tud számszerűsíteni és nem tudja a pénzügyi piacokon lefedezni (ellentétbenaz egyszerű infláció-követéssel). Ezért magasabb diszkontrátát fog kényszerűen alkalmazni:ugyanarra az induló nyugdíjvagyonra mégsem ugyanaz lesz a kifizetett annuitásokvégösszege.A svájci indexálás Magyarországon megvalósított alkalmazásában még egy problémavan: félig az inflációhoz történő igazítás mellett 50%-ig a nettó átlagkeresetekalakulását követi. Adózásra vonatkozó javaslataink a személyi jövedelemadó sávokjelentős kitolását tartalmazzák, amelynek hatása a nettó átlagbérek egyszeri komolymegugrását jelenti. Ennek a mai rendszerben értelemszerűen a nyugdíjak egyszerinagy megugrása lenne az eredménye, amely egyrészt nem finanszírozható, másrésztnem is indokolható.A magyar nyugdíjrendszert, hasonlóan a fejlett világ legtöbb rendszeréhez általánosdemográfiai problémák fogják terhelni. Bár ma még történelmi minumumán van a teljesdemográfiai függőségi ráta, egyre kevesebb gyermek születik, miközben a várhatóéletkor nő, s így az eltartotti arány fokozatosan romlik. Ugyanakkor a magyar rendszernéhány sajátossága még ehhez képest is negatívan elüt nemzetközi összehasonlításban.Magyarországon kirívóan alacsony a munkában eltöltött átlagos idő (OECD 2000).Míg az országok túlnyomó többségében mind a férfiak, mind a nők 40 évnél többet töltenekátlagosan munkában, addig Magyarországon a legalacsonyabb az átlagosmunkában töltött évek száma: férfiak 35,4 év, nők: 32,8 év. A magyar férfiak életútjuk52,2, a nők 43%-át töltik a munkás években, az OECD átlag 56,9% (férfiak), 50,3%(nők). Arányaiban tehát 5-7 százalékkal kevesebbet töltünk munkával.A magyarok más országokhoz képest nagyon korán mennek nyugdíjba, és alacsony aszolgálati évek száma. Egy 2000-es felmérés szerint a férfiak munkaerő-piacróltörténő kilépési átlagkora a legalacsonyabb, a nők kilépési átlagkora a második legalacsonyabb,míg a nők belépési kora a második legkésőbbi és a férfiak belépési átlagkorais a legmagasabb egyharmadban volt 2000-ben. A 2005. januárjában öregséginyugdíjban lévők – ide nem számítva most a korbetöltött rokkantságiakat – átlagosszolgálati ideje kb. 32 év, a csoport fele 35 év vagy annál rövidebb szolgálati idővelment nyugdíjba, a másik fele e feletti szolgálati idővel. A korhatár alatti és felettirokkantnyugdíjasok esetében együttesen az átlagos szolgálati idő alig haladja meg a26 évet. Az öregségi és rokkantnyugdíjasok együtt, azaz a saját jogú nyugdíjasok átlagosszolgálati ideje kevéssel 30 év felett alakul, a medián 32 év. Ez is alátámasztja,hogy a nemzetközi átlagszintek eléréséhez mind a nem valós rokkantnyugdíjak visszaszorítása,mind az öregségi nyugdíj effektív korhatárának emelkedése elkerülhetetlen.116