Ugyanakkor az EU összehasonlító számításai szerint elk<strong>és</strong>zített teoretikus nettóhelyettesít<strong>és</strong>i rátát tekintve Magyarország mutatója a legmagasabb az EU-25 országaközül. A teoretikus nettó helyettesít<strong>és</strong>i ráta definíciója a nettó nyugdíj mértéke anyugdíjba menetelt megelőző nettó bérekhez képest a következő alapesetben: teljesfoglalkoztatást jelentő 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfi, 65 éves korbantörténő nyugdíjba menetel mellett, a teljes életpálya során az átlagjövedelem 100%-ával rendelkezve.A különböző országokra vonatkozó adatok csak limitált mértékben hasonlíthatókössze. A számításhoz használt egységes paraméterek, Magyarországhoz hasonlóanmás országokban is eltérhetnek a valódi tipikus helyzettől. Kev<strong>és</strong> olyan valódimunkavállaló lehet, akik életpályája szorosan tükrözné az elméleti példáét. Ezért is ateoretikus helyettesít<strong>és</strong>i ráta nem feltétlenül jeleníti meg az átlagos effektívhelyettesít<strong>és</strong>i ráta értékét. Ezek figyelembe vételével is figyelemre méltó, hogy a magyarteoretikus nettó helyettesít<strong>és</strong>i ráta a legmagasabb az EU-ban: értéke mind jelenleg,mind 2050-re előre számolva 100-101%. A többi ország értékei 40 <strong>és</strong> 100%között alakulnak, átlagos értékük 70-80%.Az alábbiakban arra mutatunk rá, hogy az EU-ban elfogadott teoretikus nettóhelyettesít<strong>és</strong>i ráta magyarországi alkalmazhatóságával szembeni érvek azt a sajátoshelyzetet illusztrálják, miszerint a hazai nyugdíjszorzók megengedhetetlenül magasértéket mutatnának, ha a magyar munkavállalók foglalkoztatásban töltött ideje,nyugdíjba vonulási effektív kora kev<strong>és</strong>bé lógna ki az EU átlagból. Ez tehát nem azt jelenti,hogy az egységesen elfogadott elméleti nettó helyettesít<strong>és</strong>i ráta számításMagyarországon nem alkalmazható, hanem azt a tényt, hogy túl keveset dolgozunk, <strong>és</strong>ehhez képest fenntarthatatlanul magas a kiígért nyugdíj.Amint láttuk, Magyarország mind az átlagos nyugdíjba vonulási kor, mind pedig az átlagosszolgálati idő tekintetében elmarad az alapesetben szereplő 65 éves kortól <strong>és</strong> a 40év szolgálati időtől. Az alacsonyabb korhatár <strong>és</strong> a korhatár feletti nyugdíjba menetelleljáró bónusz (a továbbdolgozás után minden évre nyugdíjuk 6%-ának megfelelőnyugdíjnövel<strong>és</strong>) már önmagában magasabb elméleti nyugdíjat mutat ki 65 éves korra.Eközben a realitás ráadásul inkább a korai nyugdíjazás, mint a továbbdolgozás, így a65 év még messzebb van a valóságtól. 2003-ban mindössze 242 fő vonult nyugdíjba64 éves korában, illetve annál idősebb korban, míg az összes új öregségi nyugdíjbavonuló száma 42.000 főre tehető. Látható tehát, hogy a közös paraméterek az újmagyar nyugdíjba vonulók kevesebb, mint fél százalékára érvényesek csak.A magyar esetre inkább tipikus, 62 évesen, 38 szolgálati évvel nyugdíjba vonuló férfiesete 83%-os nettó helyettesít<strong>és</strong>i rátát eredményez 2005-ben, ha figyelembevesszük a 13. havi nyugdíjat is. Figyelemre méltó, hogy még ezzel a módosítással is azEU-25 első negyedében, bőven az átlag felett maradunk. Mindez azt jelzi, hogy az újonnannyugdíjba menők bérekhez viszonyított nyugdíja annak ellenére magas, hogykevesebb a szolgálati idő. (Azt is meg kell jegyezni, hogy széles körben jellemző a 62éves kor előtti nyugdíjba vonulás, amely, mint láttuk, általában nem jár ellátáscsökken<strong>és</strong>sel.)122
Fontos megemlíteni, hogy a nettó helyettesít<strong>és</strong>i ráta az elmúlt években emelkedetterre a szintre. 2003-ban a tényleges nettó helyettesít<strong>és</strong>i ráta 74% volt. A növeked<strong>és</strong>nek3 oka van: a 13. havi nyugdíj bevezet<strong>és</strong>e, az átlagos szolgálati idő némi növeked<strong>és</strong>e,<strong>és</strong> a múltbeli keresetek k<strong>és</strong>leltetett valorizációjából eredő automatizmus (anemzet<strong>gazdasági</strong> átlagkeresetek csökkenő dinamikája, a csökkenő infláció miatt ugyanisa k<strong>és</strong>leltet<strong>és</strong>ből eredő veszteség folyamatosan mérséklődik, s ez növeli ahelyettesít<strong>és</strong>i rátát).A fentiek értelmében a következőket állapíthatjuk meg:1. A nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan rövid <strong>és</strong> hosszú távon is.2. A foglalkoztatást terhelő adók ugyanakkor magasak, a járulékok emel<strong>és</strong>e a munkaerő-tartalékokmozgósításának időszakában nem célszerű.3. A nyugdíjkorhatár további emel<strong>és</strong>e nem igazságtalan, mertéletünknek némileg nagyobb hányadát töltjük nyugdíjban, mint azeurópai átlag;a szület<strong>és</strong>kor várható életkor folyamatosan nő, 2050-re a mai 72,5 évhelyett 80 évre számíthatunk; <strong>és</strong>az EU több országában is napirenden van a korhatár további emel<strong>és</strong>e.4. A nyugdíjkorhatár korábbi emel<strong>és</strong>e jelentősen növelte a foglalkoztatottságot az 55év feletti korosztályban.5. Az aktuális nyugdíjkorhatárnál 2-3 évvel hamarabb megyünk nyugdíjba.6. Rendkívül nagy a rokkantnyugdíjasok száma <strong>és</strong> aránya, a most új megállapításúnyugdíjasok körében is.7. A korhatárnál fiatalabb nyugdíjasok száma is kirívóan magas.8. A korhatár előtti nyugdíjba menetel szankcionálása túl enyhe, míg a korhatáron túli<strong>és</strong> a nyugdíj melletti tovább dolgozás megfelelően vonzó szabályai nem elégismertek.9. Egyes időszakokban (kilencvenes évek közepe) a nyugdíjba vonulók nyugdíja kifejezettenalacsony.10. A jelenlegi átlagos nyugdíj a jelenlegi bérekhez viszonyítva nem magas, a fenntarthatóságotnem a mostani nyugdíjak visszafogásával kell elérni.11. A most kellő szolgálati idővel nyugdíjba vonulók ugyanakkor fizet<strong>és</strong>ükhöz képestigen magas nyugdíjat kapnak.123
- Page 1 and 2:
Makro egyensúlyés gazdasági növ
- Page 3 and 4:
5 RÉSZLETES JAVASLATOK ...........
- Page 5 and 6:
A „Makro Egyensúly és Növeked
- Page 7 and 8:
Az 1997 és 2002 közötti időszak
- Page 9 and 10:
4. ábra: Az államháztartás els
- Page 11 and 12:
6. ábra: Foglalkoztatottak száma
- Page 13 and 14:
8. ábra: Az államháztartás fina
- Page 15 and 16:
9. ábra : A különböző hiánymu
- Page 17 and 18:
Ha az autópálya-építések költ
- Page 19 and 20:
Még nagyobb különbség mutatkozi
- Page 21 and 22:
2.4.2 Aktuális munkaerő-piaci hel
- Page 23 and 24:
A stagnáló foglalkoztatottság me
- Page 25 and 26:
3 HELYZETÉRTÉKELÉS II.: A FORINT
- Page 27 and 28:
16. ábra: A lakosság éves deviza
- Page 29 and 30:
A tartósan magas államháztartás
- Page 31 and 32:
A Fitch hitelminősítőnél a magy
- Page 33 and 34:
A jelentős árfolyam-leértékelő
- Page 35 and 36:
4 MI A TEENDŐ?: HIÁNYCSÖKKENTÉS
- Page 37 and 38:
c. Kínálati és munkaerő-piaci h
- Page 39 and 40:
23. ábra: Az átlagos költségvet
- Page 41 and 42:
3. Táblázat: Már rövid távon i
- Page 43 and 44:
26. ábra: Költségvetési hiány
- Page 45:
Ha a forint gyengülésére az infl
- Page 48 and 49:
29. ábra: Inaktívak aránya (nemz
- Page 50 and 51:
31. ábra: A foglalkoztatottak ará
- Page 52 and 53:
4.3.3 A gazdasági fordulat egyik f
- Page 54 and 55:
1. Az adó- és járulékrendszer t
- Page 56 and 57:
A felsőfokú oktatásban tanulók
- Page 58 and 59:
2. A korhatár előtti nyugdíjba v
- Page 60 and 61:
5 RÉSZLETES JAVASLATOK5.1 A javasl
- Page 62 and 63:
A munkaerő-tartalékok mozgósít
- Page 64 and 65:
5.2 Államigazgatás, bürokrácia5
- Page 66 and 67:
Mint látható, az állami alkalmaz
- Page 68 and 69:
Míg 2001-ben hazánkban - hivatalo
- Page 70 and 71:
4. A létszámleépítésekkel pár
- Page 72 and 73: A. TúlterheltségA lakosság szám
- Page 74 and 75: C. GyógyszerkiadásokAz OEP kiadá
- Page 76 and 77: 49. ábra: A magyar gyógyszerpiac
- Page 78 and 79: A bevételek között a legnagyobb
- Page 80 and 81: 9. Elvégzett beavatkozások indoko
- Page 82 and 83: 55. ábra: Az alsófokú oktatás (
- Page 84 and 85: A középiskolákat foglalkoztatás
- Page 86 and 87: 3. A tanárok bérezési struktúr
- Page 88 and 89: 7. Táblázat: A különböző adó
- Page 90 and 91: 8. Táblázat: Bevétel, adóráta
- Page 92 and 93: Több egyértelmű jele van, hogy a
- Page 94 and 95: A jövedelmek elrejtése és a mini
- Page 96 and 97: A magyar adórendszer csapdája, ho
- Page 98 and 99: Mindezek következtében az adóamn
- Page 100 and 101: A később jelentkező járulékcs
- Page 102 and 103: 11. Táblázat: A magyar népesség
- Page 104 and 105: A, Az SZJA kedvezmények körének
- Page 106 and 107: B, Elmozdulás egy egykulcsos adór
- Page 108 and 109: Ha az ingatlan értéke évente leg
- Page 110 and 111: Ezért a tanulmány költségvetés
- Page 112 and 113: 15. Táblázat: A javasolt átmenet
- Page 114 and 115: Megállapíthatjuk tehát, hogy mí
- Page 116 and 117: Egy elméletileg tiszta rendszerben
- Page 118 and 119: Bár a születéskor várható éle
- Page 120 and 121: Fontos és helyes irányban tett v
- Page 124 and 125: 5.6.2 JavaslatokA fenti helyzetelem
- Page 126 and 127: 75. ábra: A nyugdíjazáskor várh
- Page 128 and 129: Így összességében javasoljuk, h
- Page 130 and 131: 5.7 A romák helyzete5.7.1 Helyzet
- Page 132 and 133: A romák körében nagyon alacsony
- Page 134 and 135: 79. ábra: A romák alacsony foglal
- Page 136 and 137: A családi pótlék iskolába jár
- Page 138 and 139: Javasoljuk ezért, hogy a roma okta
- Page 140: Központi Statisztikai Hivatal (200