Makro egyensúly és gazdasági növekedés - CEMI

7. Táblázat: A különböző adó- és járuléktípusokból származó bevételnagysága a GDP arányában (%)*Magyarország 2006, előrejelzésForrás: OECD, CEMIA TB járulékokból származó bevételek a munkáltatók befizetései miatt Magyarországesetében lényegesen magasabbak, mint a nemzetközi és az európai átlag. A munkáltatókés a munkavállalók TB-járulékaiból befolyt összeg 2005-ben elérte a 2700 milliárdforintot, az adó- és járulékbevételek 12,5 százalékát. Ez az érték mintegy 4 százalékponttalmagasabb az OECD országok, és 2 százalékponttal magasabb az európaiuniós országok átlagánál. A munkavállalók befizetései elmaradnak a nemzetköziátlagtól, a munkáltatói befizetések ugyanakkor messze meghaladják azt.A munkáltatói TB-járulékok mintegy 30 százaléka azonban az állami alkalmazottakhozköthető, vagyis nem tényleges hiánycsökkentő bevétel. A munkáltatói TB járulékoknálfigyelembe kell venni, hogy a bevételek mintegy 32 százaléka, 680 milliárd forint azállami alkalmazottak jövedelmei után kivetett járulékokból származik. Bár a foglalkoztatottaknak„csak” 20 százaléka állami alkalmazott, a TB bevételeken belül lényegesenmagasabb az állami szektor aránya. Ennek oka, hogy az állami alkalmazottak a valós,a magánszektorban dolgozók által bevallottnál lényegesen magasabb átlagosjövedelemszinten vannak bejelentve 31 . Az állami szektorban dolgozók után fizetettmunkáltatói TB járulék az állam egyik zsebéből vándorol a másikba, így nem jelenttényleges hiánycsökkentő bevételt.Személyi jövedelemadó: szűk adóalap, kevés bevételA személyi jövedelemadóból a nemzetközi átlagnál kevesebb bevétele származik aMagyar Államnak, ennek azonban nem az alacsony adóráta, hanem az alacsonyfoglalkoztatottság és a jövedelmek elrejtése az oka. Az OECD országokban a GDP mintegy9,4 százalékát teszik ki a személyi jövedelemadó bevételek. Magyarország 7százalék körüli értéke ennél a GDP mintegy 2,5 százalékával kisebb. Ennek azonbannem a magyarországi 19 százalék körüli átlagos személyi jövedelemadó ráta az oka,hanem sokkal inkább a szűk adóalap. A személyi jövedelemadó alapja 2004-ben hozzávetőleg5800 milliárd forint volt, vagyis alig haladta meg a GDP 28 százalékát.31Részletesebben lásd a foglalkoztatást terhelő adókról szóló részben.88