Makro egyensúly és gazdasági növekedés - CEMI

Amennyiben a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságát és egyben az aktivitás növelésétmegcélzó javasolt lépéseket nem kíséri (előzi meg) a korhatár előtti és a rokkantnyugdíjazásokrendszerének szigorítása, a hatások jelentős része el fog maradni. Magátólértetődő, hogy a szigorító lépéseknek igazságosan kell történniük. Így a valósegészségkárosodás hátrányait nem szenvedhetik meg a mainál jobban a károsultak.Ugyancsak továbbra is preferált például a gyermeknevelés figyelembe vétele.Az eddigiekben a szigorításokra kellett fókuszálnunk – kényszerűen, mivel sajnos ezképzi a fő hangsúlyt. A nyugdíjba menők több, mint 90%-a választja a hivatalos korhatárelőtti nyugdíjazást, és egyelőre elenyésző a továbbdolgozók aránya. Ugyanakkor, amintismertettük, a továbbdolgozásra vonatkozó szabályok elég kedvezőek, csak nem elégismertek. Ha egy életerős 62 éves ember nem megy nyugdíjba, hanem továbbdolgozikpl. 66 éves koráig, megkereshet még évente 6%, összesen 24% nyugdíjat a várhatóanhátralévő 12-16 évére. Javaslatunk ezért itt arra irányul, hogy ezt a szabályt erőteljesentudatosítani érdemes, elsősorban a 45 feletti generáció számára. Ugyancsak valószínűlegcélszerű tudatosítani azt is, hogy a nyugdíj melletti dolgozás olcsó – mind amunkavállaló, mind a munkáltató szempontjából – hiszen járulék már nem kerül levonásraés csak önmagában a kereset adózik, nem összevontan a nyugdíjjal.Értelemszerűen szükség van arra, hogy a javaslatok által indukált aktivitás növekedésvalóban a foglalkoztatottság növekedésében, s ne megugró munkanélküliségbencsapódjon ki. Szükséges, hogy a korai és/vagy rokkantnyugdíjazás helyett munkábanmaradók, illetve a korhatár elérésekor vagy a nyugdíjazást követően a továbbdolgozástválasztók valóban a munkaerőpiacon tudjanak maradni.Tanulmányunk vezérgondolata ezért is a foglalkoztatás növelésére tett lépések sora,amely egyszerre tudja a hiányt csökkenteni és a növekedést elősegíteni. Ez pedig pozitívvisszacsatolásként jelenti az adóbevételek növelését, amely lehetővé teszi az élőmunkaterhekcsökkentését és a foglalkoztatás és a versenyképesség továbbiemelését újabb munkahelyek generálásával.A fentiek értelmében a következőket állapíthatjuk meg:1. Korhatáremelés (Férfiak esetében 2011-re, nőknél 2015-re 65 év).2. A várható életkor növekedésével párhuzamos további korhatáremelések megfontolása.3. A mai nyugdíjjárulékok szinten tartása (és egyben a 2007-re és 2009-re már törvénybefoglalt csökkentések törlése).4. A svájci indexálás megszüntetése, átállás az inflációhoz történő indexálásra, nyugdíjakegyszeri rendezése, induló nyugdíjak emelése. Az indexálási szabályok esetlegeskésleltetett módosítása esetén a nettóról bruttó átlagkereset követésére történőazonnali átállás.5. Egyes kisnyugdíjak felzárkóztatása.6. A lépések összehangolása (modellezések, időzítés) a nyugdíjak 2013-ban bekövetkező„felbruttósításával”.7. A Nyugdíjbiztosítási Alap fennmaradó hiányának más adóbevételekből (nem többletköltségvetési hiány generálásából!) történő finanszírozása.8. A korai nyugdíjazás paramétereinek szigorítása.9. Rokkantnyugdíj jogosultság felülvizsgálata.10. Ösztönzők a későbbi nyugdíjba vonulásra, azok megfelelő ismertetése.129