Makro egyensúly és gazdasági növekedés - CEMI

A hiánycsökkentések között különbséget lehet tenni a tekintetben, hogy az elsősorbana kiadások csökkentésén vagy inkább az adók emelésén alapult. Hollandia, Svédország,az Egyesült Királyság, Finnország, Spanyolország és Írország esetében származott ahiánycsökkentés nagyobb része a kiadások csökkentéséből. 17 Ezen országok érzékelhetőenmagasabb GDP-növekedést produkáltak 1996 óta, mint azok, amelyekadóemeléssel igyekeztek csökkenteni a hiányt. Ugyancsak sikeresebbnek tekinthetők akiadáscsökkentők abból a szempontból is, hogy a hiánycsökkentés tartósabbnakbizonyult, mint az adóemelő országok esetében.A gyorsan végrehajtott költségvetési hiánycsökkentések eredményei tartósabbaklehetnek, és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás is kedvezőbb lehet. 18 Ha ahiánycsökkentésre nem elnyújtottan, hanem gyorsan kerül sor, akkor – nemzetközitapasztalatok azt mutatják –, nagyobb esélye van annak, hogy a hiánycsökkentési folyamatnem fordul vissza. Ugyancsak előnyt jelenthet az elnyújtott kiigazításhoz képest,hogy a várakozásokra és a bizonytalanság mérséklődésére gyakorolt hatás erőteljesebblehet, ha világos, egyértelmű a költségvetési politikában bekövetkező irányváltás.Számos országban a monetáris lazítás is szerepet játszott abban, hogy a hiánycsökkentésnem okozott, vagy csak mérsékelt és átmeneti visszaesést okozott a gazdaságinövekedésben. Ha csökken a költségvetési hiány, akkor lazább monetáris politika,vagyis alacsonyabb kamatok és gyengébb reálárfolyam mellett is fenntartható azárstabilitás. A hiánycsökkentést végrehajtó országok mintegy felében járult hozzákimutatható módon a monetáris politika lazítása ahhoz, hogy a gazdasági növekedés ahiánycsökkentés időszakában sem esett érzékelhetően vissza, középtávon pedig számottevőengyorsult.4.2.3 A hiánycsökkentés várható hatásai MagyarországonMagyarország jelenlegi helyzetében a hiánycsökkentés közvetett növekedésélénkítőhatásai erősek, ezért egy jól megtervezett hiánycsökkentés még rövid távon semvetné vissza számottevően a gazdasági növekedést. A gyorsan növekvő magas államadósság,tartósan magas külső és belső egyensúlytalanság miatt jelenleg mintegy3-4 százalékkal magasabbak a kamatok, mint amilyenek alacsony hiány mellett lehetnének.19 A hiánycsökkentés tehát számottevő mértékű kamatcsökkenést tennelehetővé. A jelentős kamatcsökkenés esetén hosszabb ideig fenntartható lenne alakosság erőteljes hitelfelvételének folyamata, és a beruházások is a jelenleginélgyorsabban növekedhetnének. Emellett hiánycsökkentés esetén a forint árfolyama isgyengülhetne valamelyest, anélkül hogy az árstabilitás terén elért eredményekveszélybe kerülnének.17Briotti (2004)18Alesina és Perotti (1996), Perotti (1996), von Hagen (2001)19Az euró 2009-es bevezetését hitelesen megcélzó, az államháztartási hiányt a GDP 3 százalékaközelébe leszorító Szlovákiában a 2-3 éves állampapír hozamok 4 százalék közelében állnak.Magyarországon ezzel szemben a forint államadósság költségét jól mutató hasonló állampapírhozamok most 7 százalék fölötti szinten vannak.44