Makro egyensúly és gazdasági növekedés - CEMI

A tőzsdeindexek szárnyalása, valamint a gyors világgazdasági növekedés és az alacsonykamatszint szerencsés együttállása hosszú időn keresztül nem fog fennmaradni.Ugyancsak csökkenésre lehet számítani a lakossági devizahitelek állományánaknövekedéséből származó forintkereslet terén, hiszen az egyre nagyobb törlesztőösszegeklegalábbis mérséklik a növekedés ütemét. A forintot támogatótényezők stabilizáló hatása tehát előre nem látható időpontban, a magyar gazdaságpolitikátólfüggetlen okokból számottevően csökkenhet. A forint érzékenységét éssebezhetőségét jól jelzi, hogy a külső környezetben bekövetkezett minimális változáshatására 2006 első hónapjaiban mintegy 4-6 százalékkal gyengült.3.2 Az árfolyamválság rendkívül sokba kerülAz árfolyamválság bekövetkezésének idejével kapcsolatosan igen nagy a bizonytalanság,várható gazdasági következményei más országok tapasztalatai alapjánbizonyosan súlyosak. Árfolyamválság során azok a fenntarthatatlan egyensúlytalanságok,amelyek a magas államháztartási és/vagy folyó fizetési mérleg hiányban jelennekmeg, kontrollálatlan módon, számottevő árfolyam-leértékelődés hatására szűnnekmeg. Mivel az egyensúlytalanság mérséklődését a tőkekiáramlás és nem a gazdaságpolitikaiakarat váltja ki, a folyó fizetési mérleghiány csökkenésének mértéke sokszornagyobb, mint amekkora csökkenésre egyáltalán szükség van.Az árfolyamválság során több olyan mechanizmus van, amely jelentős mértékbenrontja a gazdaság teljesítőképességét. Az egyik legfőbb mechanizmus, ami afogyasztás és azon keresztül a gazdaság alkalmazkodását kiváltja, a jövedelmek (bérekés nyugdíjak) elinflálása. Az árfolyam leértékelődésének hatására ugyanis váratlanulmegugrik az infláció, és a jövedelmek elveszítik vásárlóértékük egy tekintélyes részét.Ugyancsak az árfolyamválságok velejárója, hogy a lakosság részvény, ingatlan, állampapírformájában lévő vagyona leértékelődik, és adósságterhe is megnőhet, hadevizában adósodott el. A lakosság várakozásai is rendszerint pesszimista iránybamozdulnak el, a háztartások a bizonytalanság érzete miatt igyekeznek növelni megtakarításukata válság során. A reáljövedelmek visszaesése, a vagyonvesztés és apesszimista várakozások miatt válságok esetén a lakossági fogyasztás számottevőmértékben, nem egyszer akár 8-10 százalékkal is csökken.Az árfolyam piac által kikényszerített leértékelődése a nagyfokú bizonytalanság miatta beruházásokat is drasztikusan visszaveti. Az árfolyamválságok időszakában aberuházások visszaesése a fogyasztásnál is nagyobb mértékű szokott lenni. Akiszámíthatatlan környezet, a kamatok megugrása, az árfolyam ingadozása, a devizaadósságterheinek növekedése egyrészt komoly veszteséget jelent a vállalatoknak,másrészt eltántorítja őket a beruházásoktól. A fenti hatásokat az árfolyamválságonátesett országok esetében az sem tudta ellensúlyozni, hogy a leértékelődés hatásáraaz exportértékesítés feltételei javultak.32