Makro egyensúly és gazdasági növekedés - CEMI

3. A tanárok bérezési struktúrájának felülvizsgálata, és a jelenleg alkalmazott közalkalmazottirendszer átalakítása. Meg kell teremteni a minőség-ellenőrzés olyanmódszerét, aminek eredménye érdemi befolyással lehet az egyedi fizetések megállapításánál.A teljesítmények előre meghatározott, folyamatos mérése segítségetnyújthat abban, hogy az elkerülhetetlen leépítések ne a valóban rátermett oktatókatérintsék.4. A magyar oktatási rendszer kétségtelen előnye, hogy jellemzően a kisebb településekenis vannak alapfokú oktatási intézmények. A kistelepüléseken élők helyzeténekmegkönnyítése és hosszú távú fejlődése érdekében véleményünk szerint nemfeltétlenül indokolt az alacsony tanulólétszámmal működő általános iskolák bezárása.Megfelelő számítások alapján megállapítható, hogy mekkora az a minimális tanulólétszám,amely mellett még mindig gazdaságosabb az esetleg csak egy-két tanítóvalműködő iskolák fenntartása, mintha a tanulók utazási és szálláslehetőségét biztosítanáaz állam. A csökkenő pedagógusszám miatti iskolaösszevonásoknakBudapestre és a nagyvárosokra kell koncentrálódniuk, ezt indokolja a diák/tanárarány országon belüli megoszlása és a halmozottan hátrányos kistérségi régiókképzésével kapcsolatos stratégiai megfontolás is.5. Szakmai program indítása a szakiskolai képzés támogatására6. A felsőfokú oktatásban résztvevők számának csökkentése az államilag finanszírozottképzésben résztvevők számának évfolyamonkénti 50 ezerről 40 ezerrecsökkentésével, és a fizetős főiskolai, illetve egyetemi szakok esetében központilagmeghatározott, magasabb minimum tandíj alkalmazásával. A felsőoktatásbanrésztvevők jelenlegi magas száma két területen is hozzájárul a magas költségvetésihiányhoz, így ennek korrigálása is duplán érezteti hatását a gazdasági egyensúlyban:A hallgatók számának csökkenése miatt csökkennek a rendszer üzemeltetésénekköltségei (de legalábbis hatékonyabban kerülhetnek felhasználásra)A 15-24 éves korosztály tagjai sokkal nagyobb mértékben jelennek meg a munkaerőpiaconaz aktívak táborában5.5 Adó5.5.1 Az adóbevételek nagysága és eloszlásaAz adóbevételek nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya nemzetközi összevetésbenátlagosnak mondható. Az adóbevételek nagysága Magyarországon a GDP 37,2 százalékátteszi ki, ami némileg magasabb a visegrádi országok átlagánál és kismértékbenelmarad az európai átlagtól. Az újonnan csatlakozott országok átlagát ugyanakkor némilegmeghaladja a magyar adóbevétel, bár hozzá kell tenni, hogy Szlovéniában amiénknél jóval magasabb az adóbevételek nagysága, Szlovákiában pedig lényegébena magyarországihoz hasonló bevételekről lehet beszélni.86