Egy elméletileg tiszta rendszerben ugyanakkor a svájci indexálás <strong>és</strong> egy egyszerű inflációkövet<strong>és</strong>(nyugdíj reálérték tartás) nem adhatna más nyugdíjösszeget, hiszen anyugdíjba menetelkor felhalmozott vagyon megegyezik. Azaz pusztán annyi a különbség,hogy svájci indexálás mellett az induló nyugdíjaknak kell alacsonyabbnak lenniük,míg a csak inflációkövető nyugdíj magasabbról indul, de lassabban nő: az összesvárható lehívott nyugdíj jelenértéke a két esetben ugyanaz.Míg a svájci index elvileg nem nyújt többletet, eközben elvesz a nyugdíjból. A járadékszolgáltatóugyanis nem tud mit kezdeni a béremelked<strong>és</strong>hez indexálás kockázatával,amit nem tud számszerűsíteni <strong>és</strong> nem tudja a pénzügyi piacokon lefedezni (ellentétbenaz egyszerű infláció-követ<strong>és</strong>sel). Ezért magasabb diszkontrátát fog kényszerűen alkalmazni:ugyanarra az induló nyugdíjvagyonra mégsem ugyanaz lesz a kifizetett annuitásokvégösszege.A svájci indexálás Magyarországon megvalósított alkalmazásában még egy problémavan: félig az inflációhoz történő igazítás mellett 50%-ig a nettó átlagkeresetekalakulását követi. Adózásra vonatkozó javaslataink a személyi jövedelemadó sávokjelentős kitolását tartalmazzák, amelynek hatása a nettó átlagbérek egyszeri komolymegugrását jelenti. Ennek a mai rendszerben értelemszerűen a nyugdíjak egyszerinagy megugrása lenne az eredménye, amely egyr<strong>és</strong>zt nem finanszírozható, másr<strong>és</strong>ztnem is indokolható.A magyar nyugdíjrendszert, hasonlóan a fejlett világ legtöbb rendszeréhez általánosdemográfiai problémák fogják terhelni. Bár ma még történelmi minumumán van a teljesdemográfiai függőségi ráta, egyre kevesebb gyermek születik, miközben a várhatóéletkor nő, s így az eltartotti arány fokozatosan romlik. Ugyanakkor a magyar rendszernéhány sajátossága még ehhez képest is negatívan elüt nemzetközi összehasonlításban.Magyarországon kirívóan alacsony a munkában eltöltött átlagos idő (OECD 2000).Míg az országok túlnyomó többségében mind a férfiak, mind a nők 40 évnél többet töltenekátlagosan munkában, addig Magyarországon a legalacsonyabb az átlagosmunkában töltött évek száma: férfiak 35,4 év, nők: 32,8 év. A magyar férfiak életútjuk52,2, a nők 43%-át töltik a munkás években, az OECD átlag 56,9% (férfiak), 50,3%(nők). Arányaiban tehát 5-7 százalékkal kevesebbet töltünk munkával.A magyarok más országokhoz képest nagyon korán mennek nyugdíjba, <strong>és</strong> alacsony aszolgálati évek száma. Egy 2000-es felmér<strong>és</strong> szerint a férfiak munkaerő-piacróltörténő kilép<strong>és</strong>i átlagkora a legalacsonyabb, a nők kilép<strong>és</strong>i átlagkora a második legalacsonyabb,míg a nők belép<strong>és</strong>i kora a második legk<strong>és</strong>őbbi <strong>és</strong> a férfiak belép<strong>és</strong>i átlagkorais a legmagasabb egyharmadban volt 2000-ben. A 2005. januárjában öregséginyugdíjban lévők – ide nem számítva most a korbetöltött rokkantságiakat – átlagosszolgálati ideje kb. 32 év, a csoport fele 35 év vagy annál rövidebb szolgálati idővelment nyugdíjba, a másik fele e feletti szolgálati idővel. A korhatár alatti <strong>és</strong> felettirokkantnyugdíjasok esetében együttesen az átlagos szolgálati idő alig haladja meg a26 évet. Az öregségi <strong>és</strong> rokkantnyugdíjasok együtt, azaz a saját jogú nyugdíjasok átlagosszolgálati ideje kev<strong>és</strong>sel 30 év felett alakul, a medián 32 év. Ez is alátámasztja,hogy a nemzetközi átlagszintek elér<strong>és</strong>éhez mind a nem valós rokkantnyugdíjak visszaszorítása,mind az öregségi nyugdíj effektív korhatárának emelked<strong>és</strong>e elkerülhetetlen.116
A korai nyugdíjba-menetel <strong>és</strong> a szolgálati évek alacsony számának egyik fő oka arokkantnyugdíjasok magas aránya. A 2005. januári adatok alapján a 2,46 millió sajátjogon nyugdíjszolgáltatásban r<strong>és</strong>zesülő 33%-a, 808 ezer fő rokkantnyugdíjaskéntment nyugdíjba. Ebből ma már 342 ezer fő korbetöltött rokkantnyugdíjas (akik rokkantkéntkerültek nyugdíjazásra korábban, <strong>és</strong> azóta betöltötték a rendes nyugdíjkorhatárt),466 ezer fő pedig korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas. Ez rendkívül magas arány,amely jór<strong>és</strong>zt az elmúlt 10-15 év tömeges munkahelyveszt<strong>és</strong>einek következménye, dema már ezen kényszer-menekül<strong>és</strong>i pálya igénybevételi lehetőségeit alapvetően szigorítanikell.71. ábra: Rokkantnyugdíjasok aránya az iskolai végzettség szerinti csoportokon belülAz újonnan nyugdíjba menők között is magas a rokkantnyugdíjasok aránya. Az elmúltévekben az új megállapítású saját jogú nyugdíjak száma (öregségi <strong>és</strong> öregségi jellegű,továbbá rokkantsági <strong>és</strong> baleseti rokkantsági) együttesen 100-115 ezer között alakult.Ezen belül az új megállapítású rokkantnyugdíjak aránya immár 1998 óta 50% körül,nem kev<strong>és</strong> alkalommal kissé afelett is alakul, amely elfogadhatatlanul magas arány.2004-ben ez az arány már „csak” 40%, amely még mindig igen magas, <strong>és</strong> egyelőrenem tudjuk, hogy tartós csökken<strong>és</strong>t mutathat-e. A képhez tartozik, hogy elsősorban arendes öregségi nyugdíj-megállapítások 52 ezerről 70 ezerre történt megugrása azoka az arány-eltolódásnak. Tény, hogy ezzel egyidejűleg az új rokkantnyugdíjasok számais csökkent, 2004-ben volt a rendszerváltás óta a legalacsonyabb 46 ezer fővel.117
- Page 1 and 2:
Makro egyensúlyés gazdasági növ
- Page 3 and 4:
5 RÉSZLETES JAVASLATOK ...........
- Page 5 and 6:
A „Makro Egyensúly és Növeked
- Page 7 and 8:
Az 1997 és 2002 közötti időszak
- Page 9 and 10:
4. ábra: Az államháztartás els
- Page 11 and 12:
6. ábra: Foglalkoztatottak száma
- Page 13 and 14:
8. ábra: Az államháztartás fina
- Page 15 and 16:
9. ábra : A különböző hiánymu
- Page 17 and 18:
Ha az autópálya-építések költ
- Page 19 and 20:
Még nagyobb különbség mutatkozi
- Page 21 and 22:
2.4.2 Aktuális munkaerő-piaci hel
- Page 23 and 24:
A stagnáló foglalkoztatottság me
- Page 25 and 26:
3 HELYZETÉRTÉKELÉS II.: A FORINT
- Page 27 and 28:
16. ábra: A lakosság éves deviza
- Page 29 and 30:
A tartósan magas államháztartás
- Page 31 and 32:
A Fitch hitelminősítőnél a magy
- Page 33 and 34:
A jelentős árfolyam-leértékelő
- Page 35 and 36:
4 MI A TEENDŐ?: HIÁNYCSÖKKENTÉS
- Page 37 and 38:
c. Kínálati és munkaerő-piaci h
- Page 39 and 40:
23. ábra: Az átlagos költségvet
- Page 41 and 42:
3. Táblázat: Már rövid távon i
- Page 43 and 44:
26. ábra: Költségvetési hiány
- Page 45:
Ha a forint gyengülésére az infl
- Page 48 and 49:
29. ábra: Inaktívak aránya (nemz
- Page 50 and 51:
31. ábra: A foglalkoztatottak ará
- Page 52 and 53:
4.3.3 A gazdasági fordulat egyik f
- Page 54 and 55:
1. Az adó- és járulékrendszer t
- Page 56 and 57:
A felsőfokú oktatásban tanulók
- Page 58 and 59:
2. A korhatár előtti nyugdíjba v
- Page 60 and 61:
5 RÉSZLETES JAVASLATOK5.1 A javasl
- Page 62 and 63:
A munkaerő-tartalékok mozgósít
- Page 64 and 65:
5.2 Államigazgatás, bürokrácia5
- Page 66 and 67: Mint látható, az állami alkalmaz
- Page 68 and 69: Míg 2001-ben hazánkban - hivatalo
- Page 70 and 71: 4. A létszámleépítésekkel pár
- Page 72 and 73: A. TúlterheltségA lakosság szám
- Page 74 and 75: C. GyógyszerkiadásokAz OEP kiadá
- Page 76 and 77: 49. ábra: A magyar gyógyszerpiac
- Page 78 and 79: A bevételek között a legnagyobb
- Page 80 and 81: 9. Elvégzett beavatkozások indoko
- Page 82 and 83: 55. ábra: Az alsófokú oktatás (
- Page 84 and 85: A középiskolákat foglalkoztatás
- Page 86 and 87: 3. A tanárok bérezési struktúr
- Page 88 and 89: 7. Táblázat: A különböző adó
- Page 90 and 91: 8. Táblázat: Bevétel, adóráta
- Page 92 and 93: Több egyértelmű jele van, hogy a
- Page 94 and 95: A jövedelmek elrejtése és a mini
- Page 96 and 97: A magyar adórendszer csapdája, ho
- Page 98 and 99: Mindezek következtében az adóamn
- Page 100 and 101: A később jelentkező járulékcs
- Page 102 and 103: 11. Táblázat: A magyar népesség
- Page 104 and 105: A, Az SZJA kedvezmények körének
- Page 106 and 107: B, Elmozdulás egy egykulcsos adór
- Page 108 and 109: Ha az ingatlan értéke évente leg
- Page 110 and 111: Ezért a tanulmány költségvetés
- Page 112 and 113: 15. Táblázat: A javasolt átmenet
- Page 114 and 115: Megállapíthatjuk tehát, hogy mí
- Page 118 and 119: Bár a születéskor várható éle
- Page 120 and 121: Fontos és helyes irányban tett v
- Page 122 and 123: Ugyanakkor az EU összehasonlító
- Page 124 and 125: 5.6.2 JavaslatokA fenti helyzetelem
- Page 126 and 127: 75. ábra: A nyugdíjazáskor várh
- Page 128 and 129: Így összességében javasoljuk, h
- Page 130 and 131: 5.7 A romák helyzete5.7.1 Helyzet
- Page 132 and 133: A romák körében nagyon alacsony
- Page 134 and 135: 79. ábra: A romák alacsony foglal
- Page 136 and 137: A családi pótlék iskolába jár
- Page 138 and 139: Javasoljuk ezért, hogy a roma okta
- Page 140: Központi Statisztikai Hivatal (200