Makro egyensúly és gazdasági növekedés - CEMI

A magyar adórendszer csapdája, hogy a szűk adóalap miatt magas adórátákat kellfenntartani, ami jövedelemelrejtésre ösztönöz és az alacsony foglalkoztatási szintnövekedését sem támogatja. Ahhoz, hogy szűk adóalap mellett is kellő jövedelemfolyjon be, magas adórátákat kell fenntartani. Különösen így van ez, ha az adózók 44százaléka mintegy 3 százalékos tényleges jövedelemadó rátával szembesül. Az adózókmaradék csoportjára így nemzetközi összevetésben kifejezetten magas terheket kellkivetni, hogy a megcélzott adóbevételek befolyjanak. A magas adó- és járulékrátákmiatt továbbra is érdemes a jövedelmeket elrejteni és az új munkahelyek teremtésetovábbra is költséges. Az adóalap tehát a jelenlegi rendszerben nem bővül, a körbezárult.63. ábra: Havi átlagkeresetek és éves bértömegek a különböző alkalmazotticsoportokban (2004)A pótlólagos jövedelmek közel kétharmadát kell az államnak befizetni, ezért a jelenlegiadó- és járulékrendszer a ténylegesnél kisebb jövedelem kimutatására ösztönöz. A minimálbéradómentessége mellett az a tény is a valósnál alacsonyabb jövedelmek bevallásáraösztönöz, hogy a legfelső 36%-os adókulcs, már éves 1.550.000 forintnál, azazaz átlagbértől elmaradó havi 125 ezer forintnál elkezdődik. Míg a minimálbért csak aTB-járulékok terhelik, vagyis a munkavállalónak jövedelme 13,5 százalékát kellbefizetnie, addig az átlagjövedelem adó- és járulékterhe már eléri a 49,5 százalékot.(64. ábra). Az alacsony jövedelemszintnél kezdődő felső kulcs miatt, már az átlagosnálalacsonyabb jövedelemszintnél is igaz az, hogy a munkavállalók és a munkáltatókegyüttes adó- és járulékterhe (tax wedge) eléri a munkáltatók teljes bér és járulék költségének61 százalékát. Ahhoz, hogy a munkavállaló 100 forinttal több fizetést kapjonkészhez az átlagos bérszint környékén, több mint 161 forintot kell befizetni azállamkasszába: 63 forintot a munkáltatónak és 98 forintot a munkavállalónak.96