Makro egyensúly és gazdasági növekedés - CEMI

A nyugdíj-megállapítás rendszere igen bonyolult. A keresetekbe beszámított évek1988-tól kezdődnek, és ma már – ellentétben a korábbi szabályokkal – ezek mindegyikét,nem csak a nyugdíjazás előtti utolsó öt évet veszik figyelembe. Az ezen alapadatokbóla jogszabályokban előírt módon a havi átlagkereset számításához a nyugdíjazástmegelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet, anyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (fel kellszorozni). A valorizációs szorzószámokat minden évben kormányrendeletben határozzákmeg. A szorzószámok megállapításának alapja az országos nettó átlagkeresetnövekedése, melyet a Központi Statisztikai Hivatal közöl.A nyugdíj-megállapítás rendszerének igazságtalanságai miatt egyes „rossz időben”nyugdíjba ment korosztályok nyugdíja indokolatlanul alacsony. A beszámításba vontévekre vonatkozó szabály azt jelenti, hogy egy „normál” (az életpálya során végigemelkedő keresetekkel bíró) kereső esetében az összes év figyelembevétele az utolsóöt helyett, rontott a számított nyugdíj összegen. Ez ugyanakkor nem feltétlenül igazazokra az idősödő korosztályokra, amelyek a kilencvenes években visszaesett foglalkoztatáskövetkeztében kiszorultak a munkaerő-piacról vagy alacsonyabb keresetűmunkát találtak csak. Az ő esetükben ez akár relatív javulást is jelenthet.A valorizációs szabály következtében kieső utolsó két évre vonatkozó felszorzásugyanakkor egységesen mindenkinek csökkenti a nyugdíját a magas inflációjú időszakokban.Ezért nyilvánvaló, hogy különösen a kilencvenes évek közepén nyugdíjba vonultakkorosztályának sok tagja – és köztük igen sok ráadásul a munkaerő-piacrólkiszorult korhatár előtti rokkant és egyéb nyugdíjas, akiknek nyugdíj-megállapítása máreleve alacsonyabb – két magas inflációjú év elmaradt valorizációja miatt aránytalanulalacsony nyugdíj-megállapításban részesülhetett.Nem a jelenleg már nyugdíjban lévők járadéka jelenti a problémát. A teljes ellátásokátlagösszege 2005 januárjában valamivel 57 ezer Ft alatt volt. Az öregségiátlagnyugdíj átlaga 2004-ben 57.250 Ft volt, amely a nettó átlagbér 61%-át jelentette.Ez nemzetközi összehasonlításban nem számít kirívónak egyik irányban sem, csakúgy,mint az a mutató sem, amely a 65-74 év közti korosztály medián nyugdíjait méri az 50-59 évesek medián kereseteinek arányában (jövedelmek, egyéb szociális ellátásoknélkül), s amelynek 2002-es értéke 74%.A nyugdíjrendszert az alacsony foglalkoztatottsággal és a munkában töltött évekátlagosan alacsony számával egyidejűleg az szorítja, hogy mindehhez mérten igenmagas a kiígért nyugdíjak szintje. Az új megállapítású öregségi nyugdíjak nettó átlagkeresethezviszonyított aránya az elmúlt 10 évben a nyugdíjazottak összetétele miattingadozott. A ’90-es évek elején megállapított nyugdíjak esetében 54-57% körülalakult, mivel többen mentek rövidebb szolgálati idővel nyugdíjba. Az 1997. évikorhatáremelést követően, azokban az években, amikor a hosszabb szolgálati idő mellettlehetett jogosultságot szerezni előrehozott öregségi nyugdíjra, ez a mutató nőtt,így pl. a 2000-ben megállapított öregségi nyugdíjaknál átmenetileg 73%-ra ugrott,2003. évben 68,8% volt. 4343Nyugdíjstratégiai Jelentés 2005121