3. Az önkormányzati választások évében az önkormányzatok beruházási kiadásai megugranak,ezért az önkormányzati szektorban a törvényben szereplő 0,2 százalékosGDP-arányos hiánynál nagyobb, mintegy 0,5 százalékos hiány várható.4. A költségvet<strong>és</strong>i törvény a költségvet<strong>és</strong>i szervek <strong>és</strong> intézmények esetében azzal számol,hogy a nettó kiadások a GDP 0,7 százalékával csökkennek. Ez, figyelembe véve,hogy az ellátandó feladatok köre érdemben nem változott, a bérfejleszt<strong>és</strong>ek nagyságapedig nagyjából szinten maradó GDP-arányos bérköltségeket valószínűsít, túlzottanambíciózusnak tűnik. Az első negyedéves adatok is arra utalnak, hogy továbbiintézked<strong>és</strong>ek hiányában a törvényben szereplőnél mintegy 120 milliárd forinttal,vagyis a GDP 0,5 százalékával lehet magasabb az intézmények nettó kiadása.5. A törvény benyújtása óta az állampapír-piaci hozamok jelentősen emelkedtek. Emiatta mostani hozamszint alapján az eredményszemléletű nettó kamatkiadásoknagysága 30-40 milliárd forinttal meghaladhatja a tervezett 815 milliárd forintot,ami GDP-arányosan 0,15 százalékponttal magasabb hiány jelent.1. Táblázat: A 2006-os hiánycél <strong>és</strong> a várható hiányI. Hiánycél – költségvet<strong>és</strong>i törvény, nyugdíjreform hatásával korrigálva 4,7II. Nyugdíjreform hatása 1,4III. Hiánycél – költségvet<strong>és</strong>i törvény, korrigálatlan (I.+II.) 6,1IV. A tervezettnél magasabb hiányt eredményező tényezők 1,8A, Gripen repülők beszerz<strong>és</strong>e 0,3B, Nagyobb TB-kiadások 0,6C, Önkormányzatok magasabb hiánya 0,3D, Magasabb kamatkiadások 0,15E, Költségvet<strong>és</strong>i intézmények többletkiadása 0,5V. Várható hiány autópálya-épít<strong>és</strong>i kiadások nélkül 7,9VI. Autópálya-épít<strong>és</strong>i kiadások 1,1VII. Várható hiány autópálya-épít<strong>és</strong>i kiadásokkal 9,0Forrás: PM, <strong>CEMI</strong>16
Ha az autópálya-épít<strong>és</strong>ek költségeit nem lehet a hiányon kívül elszámolni, akkor 9 százalékoshiány várható 2006-ban. A fent említett 5 tényező hatására a tervezettnél mintegy2 százalékponttal magasabb lehet a GDP-arányos ESA hiány. Ezen felül még kérd<strong>és</strong>es,hogy az állami autópálya-épít<strong>és</strong>ekkel kapcsolatos kiadásokat vajon el lehet-e számolnia hiányon kívül, vagy pedig – 2005-höz hasonlóan ez a tétel is a hiányt növeli. Ez utóbbiesetben, amire a statisztikai módszertan alapján jó esély mutatkozik, a hiány GDParányosantovábbi 1,1 százalékkal lehet nagyobb, vagyis elérheti a GDP 9 százalékát.Ahhoz, hogy az euró bevezet<strong>és</strong>éhez szükséges feltételeket teljesítsük, a kamatfizet<strong>és</strong>eknélküli hiányt 2008-ig a GDP mintegy 4 százalékával, vagyis körülbelül 900milliárd forinttal kell csökkenteni. Ha az autópálya-épít<strong>és</strong>i kiadásokat nem lehet a hiányonkívül elszámolni, akkor a 2006-os hiány a GDP 9 százaléka körül alakulhat. Ezt kell2008-ra 3,6 százalék alatti szintre csökkenteni ahhoz, hogy az euró bevezet<strong>és</strong>énekfeltételét teljesítsük. Ez tehát összesen mintegy 5,4 százalékos hiánycsökkent<strong>és</strong>t teszszükségessé. A Gripen repülőgépekkel kapcsolatos kiadások a 2008-as költségvet<strong>és</strong>tnem terhelik, emiatt a hiány automatikusan a GDP 0,3 százalékával csökken. További1 százalékpontos hiánycsökkent<strong>és</strong>t okoz, hogy az elsődleges hiány jelentős csökkent<strong>és</strong>eesetén az állampapír-hozamok számottevő es<strong>és</strong>ére lehet számítani, amiérezhetően mérsékli a kamatkiadásokat. Így az elsődleges, vagyis a kamatfizet<strong>és</strong>eknélkül számított egyenleg esetében mintegy 4 százalékos GDP-arányos hiánycsökkent<strong>és</strong>revan szükség ahhoz, hogy a maastrichti feltételt Magyarország 2008-ban teljesítse.Az eladósodási folyamat megállításához közel ugyanakkora hiánycsökkent<strong>és</strong>re vanszükség, mint amekkora az euró bevezet<strong>és</strong>éhez kell. Változatlan elsődleges költségvet<strong>és</strong>ihiány mellett, hitelátvállalások nélkül az államadósság évente a GDP 3 százalékávalnő. Az állami feladatokat ellátó vállalatok adóssága <strong>és</strong> a PPP konstrukcióbanfelhalmozódó jövőbeli állami kötelezettség évente körülbelül a GDP 1,5 százalékával nő.Ahhoz tehát, hogy az állam kötelezettségei ne nőjenek gyorsabban, mint a <strong>gazdasági</strong>teljesítmények, az államháztartás hiányát körülbelül a GDP 4,5 százalékával kellenecsökkenteni. A költségvet<strong>és</strong>i hiány számottevő <strong>és</strong> hiteles csökkent<strong>és</strong>e esetén az állampapír-hozamokjelentős csökken<strong>és</strong>e miatt az állam kamatkiadásai a GDP mintegy 1százalékával, 250 milliárd forinttal lehetnek kisebbek. Emiatt a kamatfizet<strong>és</strong>ek nélkülihiány hozzávetőleg a GDP 3,5 százalékának megfelelő csökkent<strong>és</strong>ére van szükségahhoz, hogy az államadósság növeked<strong>és</strong>e megálljon (Czeti-Hoffmann 2006). Közelhasonló mértékű hiánycsökkent<strong>és</strong>t követel meg a külső eladósodási folyamat megállításais (Antal, 2006).17
- Page 1 and 2: Makro egyensúlyés gazdasági növ
- Page 3 and 4: 5 RÉSZLETES JAVASLATOK ...........
- Page 5 and 6: A „Makro Egyensúly és Növeked
- Page 7 and 8: Az 1997 és 2002 közötti időszak
- Page 9 and 10: 4. ábra: Az államháztartás els
- Page 11 and 12: 6. ábra: Foglalkoztatottak száma
- Page 13 and 14: 8. ábra: Az államháztartás fina
- Page 15: 9. ábra : A különböző hiánymu
- Page 19 and 20: Még nagyobb különbség mutatkozi
- Page 21 and 22: 2.4.2 Aktuális munkaerő-piaci hel
- Page 23 and 24: A stagnáló foglalkoztatottság me
- Page 25 and 26: 3 HELYZETÉRTÉKELÉS II.: A FORINT
- Page 27 and 28: 16. ábra: A lakosság éves deviza
- Page 29 and 30: A tartósan magas államháztartás
- Page 31 and 32: A Fitch hitelminősítőnél a magy
- Page 33 and 34: A jelentős árfolyam-leértékelő
- Page 35 and 36: 4 MI A TEENDŐ?: HIÁNYCSÖKKENTÉS
- Page 37 and 38: c. Kínálati és munkaerő-piaci h
- Page 39 and 40: 23. ábra: Az átlagos költségvet
- Page 41 and 42: 3. Táblázat: Már rövid távon i
- Page 43 and 44: 26. ábra: Költségvetési hiány
- Page 45: Ha a forint gyengülésére az infl
- Page 48 and 49: 29. ábra: Inaktívak aránya (nemz
- Page 50 and 51: 31. ábra: A foglalkoztatottak ará
- Page 52 and 53: 4.3.3 A gazdasági fordulat egyik f
- Page 54 and 55: 1. Az adó- és járulékrendszer t
- Page 56 and 57: A felsőfokú oktatásban tanulók
- Page 58 and 59: 2. A korhatár előtti nyugdíjba v
- Page 60 and 61: 5 RÉSZLETES JAVASLATOK5.1 A javasl
- Page 62 and 63: A munkaerő-tartalékok mozgósít
- Page 64 and 65: 5.2 Államigazgatás, bürokrácia5
- Page 66 and 67:
Mint látható, az állami alkalmaz
- Page 68 and 69:
Míg 2001-ben hazánkban - hivatalo
- Page 70 and 71:
4. A létszámleépítésekkel pár
- Page 72 and 73:
A. TúlterheltségA lakosság szám
- Page 74 and 75:
C. GyógyszerkiadásokAz OEP kiadá
- Page 76 and 77:
49. ábra: A magyar gyógyszerpiac
- Page 78 and 79:
A bevételek között a legnagyobb
- Page 80 and 81:
9. Elvégzett beavatkozások indoko
- Page 82 and 83:
55. ábra: Az alsófokú oktatás (
- Page 84 and 85:
A középiskolákat foglalkoztatás
- Page 86 and 87:
3. A tanárok bérezési struktúr
- Page 88 and 89:
7. Táblázat: A különböző adó
- Page 90 and 91:
8. Táblázat: Bevétel, adóráta
- Page 92 and 93:
Több egyértelmű jele van, hogy a
- Page 94 and 95:
A jövedelmek elrejtése és a mini
- Page 96 and 97:
A magyar adórendszer csapdája, ho
- Page 98 and 99:
Mindezek következtében az adóamn
- Page 100 and 101:
A később jelentkező járulékcs
- Page 102 and 103:
11. Táblázat: A magyar népesség
- Page 104 and 105:
A, Az SZJA kedvezmények körének
- Page 106 and 107:
B, Elmozdulás egy egykulcsos adór
- Page 108 and 109:
Ha az ingatlan értéke évente leg
- Page 110 and 111:
Ezért a tanulmány költségvetés
- Page 112 and 113:
15. Táblázat: A javasolt átmenet
- Page 114 and 115:
Megállapíthatjuk tehát, hogy mí
- Page 116 and 117:
Egy elméletileg tiszta rendszerben
- Page 118 and 119:
Bár a születéskor várható éle
- Page 120 and 121:
Fontos és helyes irányban tett v
- Page 122 and 123:
Ugyanakkor az EU összehasonlító
- Page 124 and 125:
5.6.2 JavaslatokA fenti helyzetelem
- Page 126 and 127:
75. ábra: A nyugdíjazáskor várh
- Page 128 and 129:
Így összességében javasoljuk, h
- Page 130 and 131:
5.7 A romák helyzete5.7.1 Helyzet
- Page 132 and 133:
A romák körében nagyon alacsony
- Page 134 and 135:
79. ábra: A romák alacsony foglal
- Page 136 and 137:
A családi pótlék iskolába jár
- Page 138 and 139:
Javasoljuk ezért, hogy a roma okta
- Page 140:
Központi Statisztikai Hivatal (200