Makro egyensúly és gazdasági növekedés - CEMI

5.7 A romák helyzete5.7.1 HelyzetértékelésBár számos tényező miatt nem lehetséges teljesen pontos számot kapni,Magyarországon elemzések és becslések szerint mintegy 700.000 roma élhet, ami ateljes népesség 7%-a. A cigányság definíciója lehet nemzetiségi és/vagynyelvhasználati megközelítésű. Különböznek a népességszámok, ha a magukat románakvallókat, vagy a környezetük által őket romának tekintetteket vesszük. Az asszimilációsfolyamatok miatt is nyilvánvalóan elmosódik a határ: ki tekinti még önmagát,illetve kit tekint közössége romának. A cigány lét és az általában szegény csoportokközött is néha nem egyértelmű az elkülönítés: a sikeresen asszimilálódott, magasabbiskolai végzettségű, jobbmódú cigányokat környezetük gyakran már nem tekinti romáknak(különösen ha ők maguk sem), míg nem roma, de a jelentős roma tömegekhezhasonló szegénységi csapdában élők sok esetben megkapják a cigány minősítést.A cigányok jelentős részét sújtja a szegénységi csapda többszörös negatív hatása. Anépcsoport az országos átlagnál jóval magasabb arányban él kis községekben, aholkevés a munkaalkalom, nehéz és költséges a bejárás a munkahelyekkel jobban ellátottkörzeti központokba, városokba. Ugyancsak jellemzően az ország szegényebb északi,keleti és déli régióiban jelentős a cigány népesség aránya (Szabolcs-Szatmár-Bereg,Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Baranya megyék), míg a gazdagabb és jelentősenkisebb munkanélküliségi mutatókkal bíró központi és nyugati régiókban arányuk jóvalalacsonyabb. Harmadrészt, a szocializmusban kialakult magas foglalkoztatottságukolyan – elsősorban (nehéz)ipari – szektorokban koncentrálódott, amely alól előszörfutott ki a talaj a rendszerváltáskor. Negyedszer, bár nagyon komoly előrelépés történta század második felében, iskolázottságuk még mindig jelentősen alacsonyabb a nemromákhoz képest, még mindig nem kevés a 8 általánossal sem rendelkező, viszont túlkevés a középiskolai végzettségű és elenyésző a felsőfokkal bíró cigányok száma ésaránya. A szegénységi csapda, a szülők iskolázatlansága, munkanélkülisége ésszegénysége ráadásul az oktatási elmaradottságot újratermeli: sem az iskola értékétnem látják sokan, sem nem engedhetik meg maguknak a költségeit, sem pedig azt a„luxust”, hogy már a gyermekek is ne a ház körül vagy más nem bejelentett alkalmimunkákban egészítsék ki a család alacsony jövedelmeit.A romák alacsony foglalkoztatottsága mögötti legfontosabb ok az, hogy az aktív korúaktöbb mint 80 százaléka legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik. Az aktív korúromák mindössze egynegyede foglalkoztatott. A nem romák körében ugyanez amutató közel 60 százalék. A foglalkoztatottság terén mutatkozó jelentős eltéréskétharmad részben azzal magyarázható, hogy a romák között nagyon magas az alacsonyvégzettségűek aránya. A romák 82 százalékának legfeljebb 8 általánosvégzettsége van, míg ugyanez a mutató a teljes népességen belül 30 százalékratehető. Mivel az alacsony végzettségűek elhelyezkedési esélyei lényegesen rosszabbak,az alacsony végzettségűek magas aránya alacsonyabb foglalkoztatást eredményez.(32. ábra)130