Makro egyensúly és gazdasági növekedés - CEMI

A vállalati szféra nyereségének adóztatásából Magyarországon kevesebb bevételfolyik be, mint az OECD országok átlagában és az adóráta is lényegesen elmarad anemzetközi átlagtól. A vállalati nyereségadóból 2005-ben 430 milliárd forint folyt be,míg a pénzügyi intézmények adója 36 milliárd forintot tett ki. Így a vállalati és abankszektor együttes adóbefizetése a GDP 2,2 százalékát érte el, ami több mint 1százalékponttal kisebb, mint a 3,4-3,5 százalékos nemzetközi átlag, noha a régiósátlagtól nem tér el lényegesen. A 16 százalékos 32 vállalati nyereségadó rátanemzetközi összevetésben kifejezetten alacsonynak mondható. Noha nemzetközi tendenciaa társasági nyereségadó terhelés csökkenése, a magyar ráta még mindiglényegesen kisebb, mint a 31-32 százalékos nemzetközi átlag, és az Európai Uniónbelül csak Írországban, illetve Cipruson van a hazainál alacsonyabb, illetve néhány másrégiós országban (Szlovákia, Lengyelország, Románia) Magyarországéhoz hasonlóanalacsony ráta.A sok egyedi alapon nyújtott adókedvezmény miatt az effektív vállalati nyereségadó 12-13 százalék körüli szinten van. A magyarországi befektetések alkalmával számos multinacionálisvállalat kapott adókedvezményt. Ezen kedvezmények korábban egyedi alkufolyamateredményeképpen, később pedig nagybefektetők által teljesíthető beruházásifeltételek teljesítésével születtek meg, és ebből a szempontból nem támogatták aversenysemlegesség elvét. A pénzintézeti szektor esetében is számos olyan egyediszabály van életben, ami a 16 százalékos nyereségadó kulcsnál alacsonyabb effektívbevételt eredményez. Összességében a vállalati szektorban képződő 3400-3500 milliárdforintos profit után beérkező 430 milliárd forint alapján 12-13 százalékosra becsülhetőa tényleges adóráta.A kisebb adófajtákból származó bevétel a GDP közel 1 százalékával marad el anemzetközi átlagtól és az iparűzési adó kiesése további csökkenést okozhat majd.Magyarországon az egyéb adók közé az iparűzési adó, a gépjárműadó és a különbözőönkormányzati és központi illetékek tartoznak. Ezekből az adókból 2005-ben 625 milliárdforint, a GDP 2,9 százaléka folyt be. A nemzetközi átlagnál kisebb egyéb adóbevételbenszerepet játszik, hogy sok országtól eltérően Magyarországon nincs ingatlanadó.Ráadásul az iparűzési adó megszűnését már jelenleg is törvény mondja ki.Ezen adófajta nélkül az egyéb adóbevételek nagysága minimális lenne.3210 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknál 10 százalékos a nyereségadó mértéke.89