Makro egyensúly és gazdasági növekedés - CEMI

c. Kínálati és munkaerő-piaci hatásokA hiánycsökkentés a vállalatok bérköltségeinek mérséklődéséhez vezet, ami növeli avállalatok beruházási képességét és hajlandóságát. A bérköltségek mérséklődése ésa befektetések körüli bizonytalanság csökkenése emellett a külső versenyképességet,és így az exportot is növeli. Ugyancsak növelheti a gazdaság növekedési lehetőségeitaz, ha a hiánycsökkentés a munkaerő-kínálatot élénkítő intézkedésekkel társul. Az államiszektorban dolgozók létszámának csökkentése, illetve a szociális támogatásbanrészesülők körének szűkülése ugyanis a munkavállalási hajlandóság növekedésénkeresztül a magánszektorban foglalkoztatottak számát is növeli.A költségvetés gazdasági növekedésre gyakorolt hatása attól függ, hogy a közvetlenkeresletcsökkentő hatásokat mennyire ellensúlyozzák a közvetett növekedésélénkítőhatások. A kiadások visszafogása és az adók emelésének növekedésmérséklő hatásaalapvetően attól függ, hogy milyen mértékben csökken a lakosság és a vállalatokjövedelme, és hogyan változik az állami fogyasztás és beruházás. A közvetettnövekedésélénkítő hatások ereje több tényező függvénye:1. milyen mértékű kamatesésre, árfolyamgyengülésre és vagyonnövekedésre lehetszámítani, és mekkora ezek várható keresletnövelő hatása,2. milyen mértékben járulhat hozzá a bizonytalanság megszűnése és az optimistavárakozások kialakulása a növekedéshez,3. a kínálati és munkaerő-piaci hatások mekkora szerepet játszhatnak a növekedésilehetőségek növelésében.A költségvetési hiánycsökkentés középtávon már biztosan kifizetődő, alacsonyabbhiány mellett magasabb gazdasági növekedés érhető el. 3-5 éves időtávon a költségvetésihiánycsökkentés növekedésélénkítő hatásai egyértelműen dominálnak. Alakossági fogyasztás – átmeneti visszaesését követően – a gyors beruházási ésexportnövekedésnek, valamint a foglalkoztatás bővülésének köszönhetően a korábbinálgyorsabb ütemben növekedhet. Így a növekedésnek a három fő mozgatórugója,a fogyasztás, a beruházás és az export egyaránt gyorsabban bővülhet, mint ha nemkerült volna sor a hiány csökkentésére.4.2.2 Nemzetközi tapasztalatokA nemzetközi tapasztalatok alapján az alacsony költségvetési hiány mellett nagyobbnövekedés érhető el. Az európai országok elmúlt két évtized során felhalmozotttapasztalatait áttekintve megállapítható, hogy a hiánycsökkentés kifizetődő. Az egyfőre jutó nemzeti jövedelem közel egy évtized során bekövetkező változására a 25uniós tagállam esetében a kiinduló jövedelemszint és a költségvetési hiány nagyságais statisztikailag kimutatható hatást gyakorolt (2. Táblázat). Az alacsonyabb kiindulójövedelemmel és az alacsonyabb hiánnyal rendelkező országok jellemzően magasabbjövedelemnövekedést tudtak elérni. 1 százalékkal alacsonyabb költségvetési hiányátlagosan 4,4 százalékkal magasabb jövedelemnövekedést okozott kilenc év alatt, azazévente mintegy fél százalékkal emelte a jövedelmet.37