Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből

vettek az apácarendek és az összes ájtatossági egyesületek, továbbá a Szociális Misszió
Társulat, az Oltár Egyesület tagjai…
A menet a József-körúton, Kálvária-téren és Ferenc József-hídon keresztül vonult fel a
Sziklatemplomhoz és megtöltötték nem csak a templom előterét, hanem a Ferenc József-híd
előtti Gellért-teret és a Dunapart előtti térségeket is. A papság és a kongregációk vezetői és a
zászlók vivői felmentek a templom hajójába, ahová időközben megérkeztek József, József
Ferenc főhercegek, Auguszta és Anna főhercegasszonyok, Ripka Ferenc főpolgármester,
Sipőcz Jenő polgármester és sokan a meghívott előkelőségek. A Sziklatemplomot dr. József
Ferenc főherceg, a Bizottság elnöke megható beszéd kíséretében adta át használtra a
fővárosnak. Beszédét épp úgy, mint az ünnepség mind megannyi részleteit megafonok
továbbították az ünneplő közönségnek. Ezután Sipőcz polgármester mondott magas nívójú
beszédet s boldogan állapította meg, hogy ismét szaporodott a hely, ahol Krisztus tanításait
hirdetni lehet. Ezután a főváros nevében átvette használatra a kegyhelyet. Miután Glattfelder
püspök megáldotta a barlangban elhelyezett lourdesi Szűz Mária szobrot, P. Schrotty Pál
Szent Ferenc-rendi budai házfőnök az ünnep jelentőségét tárgyaló szentbeszédet mondott s
bejelentette, hogy a Kapisztrán Szent Ferenc-rend örömmel veszi át a kegyhely lelki
gondozását. Majd elénekelte a papság a lourdesi litániát, a püspök pedig a Szentséggel áldását
adta az egybegyűlt sokaságra. Az ünnepet befejező pápai és a magyar himnusz ötvenezer
ember ajkáról szállott fel a magasba.
A Szent Ferenc-rend e kegyeletes hely lelki gondozását a rend tradíciójához méltóan
szeretettel és lelkesedéssel végezte 1927. szeptember 15-ig. Ekkor azonban ultimátum-szerű
átirattal fordult a Bizottsághoz, hogy a Sziklatemplomot a hozzá tartozó részekkel, tehát a
jövedelmet hozó kegytárgy-árusító házzal együtt végleges érvénnyel adja át a Bizottság a
Rendnek, mert különben kivonulnak a templomból.
A Bizottság nem volt, de nem is lehetett elkészülve ilyen hirtelen lemondásra. Hűtlen lett
volna fogadalmához, ha a kegyeletes helyet végleg átadta volna a Szent Ferenc-rendnek, mert
a Bizottság azt az eljövendő magyar Pálos Rendnek szánta. Így kényszerhelyzetében nem
tehetett mást, mint azt, hogy 1927. szeptember 2-án az érseki helytartóság jóváhagyásával
elfogadta a Szent Ferenc-rend lemondását s adminisztrátor kirendelését kérte a templom lelki
ellátásához.
Ez a hirtelen lemondás lelkileg erősen megrendítette a kegyeletes hely világi tagjait, de
az odajáró híveket is s három évnek kellett eltelnie, hogy ott újra a kegyeletes helynek
megfelelő lelki élet fejlődhessen ki.
12