elragadtatva hullott térdre a látomás folytán, a másik semmit sem látott, s akik láttak, sem látták mind ugyanazt. A csoda tehát nem a fából faragott Krisztusarcon ment végbe, mert akkor mindenkinek egyaránt látnia kellett volna, hanem a szemlélők szívében. 99 A Sziklatemplom megépítésekor fényképek alapján készítették el a limpiászi csodás feszület másolatát, amelyet sajnos a kommunisták a 1951-ben a templom bezárásakor eltüntettek. A most látható feszületet Szerváciusz István faragóművész készítette hársfából. A feszület alatt áll a templom főoltára, melyet 1990-ben szentelt fel Angelo Acerbi pápai nuncius. A nagyon érdekes zöld eozinnal díszített pyragránit oltár a pécsi Zsolnay Porcelángyárban készült, Sikota Győző iparművész tervei alapján, a Széchenyi Társaság adományából. . Az oltár elején lévő díszítés elkészítéséhez a művész az őskeresztények egyik jelképét, a halat használta fel. A kerek féldomborműben a három hal, melynek egy feje van a Szentháromságot jelképezi. A főoltárral szemben állva, a bal oldali boltíves nyílás mögött Szent Gellért domborművét láthatjuk. Majzik Mária keramikus - aki a templomunkban található Magyarak Nagyasszonya, és Maximilian Kolbe alkotásokat is készítette - nem a megszokott módon, mint püspököt ábrázolta Gellértet, hanem, mint egyszerű remetét, aki bakonybéli magányában a feszület előtt imádkozik. Az imádkozó lélek nem tesz mást, minthogy fenntartás nélkül átadja magát az Istennek, ahogy Gellért is tette. Odaajándékozta magát teljesen, küzdelmes, áldozatos élet után vállalva még a vértanúságot is. Az oltárban elhelyezett Szent Gellért ereklye erre emlékeztet minket. Így, ezen a helyen, az ő közbenjárása is segít, életáldozata pedig figyelmeztet az igazi, örök értékekre. A sziklafal „teraszára” 2001-ben készült el a városképi jelentőségű, hat méter magas kereszt. „Nem lehet véletlen, hogy a mesterek e kereszt utolsó darabját pontosan azon a napon szerelték be, amelyen ötven évvel ezelőtt barbár kezek ideológiai okokból lerombolták. Az igazi értékek elpusztíthatatlanok…” 100 A Sziklatemplomba betérő látogató rácsodálkozhat Isten teremtő művének, s az ember lelki és fizikai erőkifejtésének csodálatos összefonódására. A gazdag történelmi örökséget, a nemzeti, kulturális, vallási, természeti értékeinket mintegy összefogó Sziklatemplom, ha nem is teljes képet, de egy finom metszetet ad arról, ami magyar és keresztény. Bízunk benne, hogy a templom, és az itt szolgálatot teljesítő magyar alapítású Rend, a Pálosok, Pázmány maradása szerint, valóban az ország fejlődésének jelzője, és nem csak jelzője, hanem annak 99 Vö. VARGA, ISTVÁNNÉ: MAGYAROK NAGYASSZONYA SZIKLATEMPLOMA, Tata, 2000., 17-19. 100 in ÚJ EMBER, 2002. június 2. LVIII. Évfolyam 22., 4. 64
segítője is lesz. 1926. május. 23-án a Sziklatemplom felszentelésének napján a szónok a következő szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket: „Piros pünkösd napján az isteni bölcsességnek nagy ünnepén zarándokoltunk ide. Mi vagyunk az első zarándokok. Nemzedékek végtelen sora fog remélhetőleg minket követni…” Úgy legyen! 65
Change language