Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
kolostorban s végleg megállapította a rend szervezeti szabályait. Ezek főbb vonásaikban<br />
egészen a rend eltörléséig érvényben is maradtak Magyarországon.<br />
XXII. János pápa 1329-ben megerősítette őket, mint új rendet, megengedte nekik, hogy<br />
Szent Ágoston reguláját használhassák, s jogot kaptak önálló generális választására. Íme, nem<br />
is egészen egy század múlva a szervezés nehéz munkáját a magyar Pálos Rend befejezte.<br />
Emellett ebben e küzdelmes időszakban rendkívüli fellendülés mutatkozik. 37 Míg 1262 táján<br />
körülbelül csak 11 kolostor lehetett Magyarországon, addig ötven év múlva, XXII. János pápa<br />
kánoni vizsgálóbizottsága már 30 pálos kolostort talált hazánkban. Emellett az erdőségekben<br />
számtalan oratóriumaik és remeteségeik voltak egy-egy pálos remetével. Hogy a rend ilyen<br />
rövid idő alatt ennyire megerősödhetett, annak okát a <strong>pálosok</strong> hitbuzgóságán és munkásságán<br />
kívül különösen királyaink és főuraink támogatásában kell keresnünk. Királyaink egymás után<br />
alapítják a pálos kolostorokat, a meglevőket pedig gazdag adományokkal és kiváltságokkal<br />
látják el. Királyaink és főuraink lelkes pártolásának meg is lett az eredménye, mert miután a<br />
rend a XIV. század elején XXII. János pápától a megerősítést megkapta, még az előbbinél is<br />
hatalmasabb fejődésnek indult. Ezt a római pápáknak folyton megújuló kegyei még jobban<br />
elősegítették. Így Pázmány Péter a maga korában már nem kevesebb, mint 65 pálos<br />
kolostorról emlékezik meg Magyarországon. Ezen kívül a XIV. századtól kezdve Lengyel-<br />
Német- és Spanyolországban sőt, Portugáliában is voltak pálos kolostorok, melyeket mind<br />
Magyarországról, Budaszentlőrincről igazgattak a rendi generálisok. 38<br />
Ha időrendben nem is első, de jelentőségére nézve a legfontosabb kitelepülés a<br />
lengyelországi volt. László oppelni herceg, Nagy Lajos magyar és lengyel király nádorispánja<br />
1382-ben hívja meg a <strong>pálosok</strong>at Czestochowába, mely várost XI. Pius pápa püspöki<br />
székhellyé tett. A Jasna-Gora dombon épült templomban őrzik Lengyelország leghíresebb<br />
kegyképét, mely 1382-ben került a városba. A márianosztrai kolostor kapta a megbízatást,<br />
hogy benépesítse az új alapítást. Lengyelország leglátogatottabb búcsújáróhelye Czestochowa<br />
a mai napig is. A Pálos Rendet Lengyelországban is megkedvelték, s a czestochowai<br />
kolostorból, mint kaptárból a méhek rajzottak ki az új házak alapítására kiküldött szerzetesek.<br />
A Rend a XV. század elején telepedett le Rómában. Az első kolostor a Ponte Sisto<br />
közelében fekvő S. Salvatore in Onda című templom mellett volt. Amikor a magyar<br />
kolostorok elnéptelenedtek, Rómába sem küldhettek kellő számú rendtagot. A Coelius-hegyen<br />
épült S. Stefano Rotondo templom 1579-ben az alapítandó magyar papnevelés céljait töltötte<br />
volna be. Mivel a tervezett külön magyar papnevelő intézet nem jött létre, a templom a<br />
37 Vö. TÖRÖK,-LEGEZA,-SZACSVAY, PÁLOSOK, Mikes Kiadó, Budapest, 1996., 15-21.<br />
38 Vö. GALLA, FERENC, A PÁLOSREND REFORMÁLÁSA A XVII. SZÁZADBAN, Budapest, 1941<br />
17