30.01.2013 Views

Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből

Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből

Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

kolostorban s végleg megállapította a rend szervezeti szabályait. Ezek főbb vonásaikban<br />

egészen a rend eltörléséig érvényben is maradtak Magyarországon.<br />

XXII. János pápa 1329-ben megerősítette őket, mint új rendet, megengedte nekik, hogy<br />

Szent Ágoston reguláját használhassák, s jogot kaptak önálló generális választására. Íme, nem<br />

is egészen egy század múlva a szervezés nehéz munkáját a magyar Pálos Rend befejezte.<br />

Emellett ebben e küzdelmes időszakban rendkívüli fellendülés mutatkozik. 37 Míg 1262 táján<br />

körülbelül csak 11 kolostor lehetett Magyarországon, addig ötven év múlva, XXII. János pápa<br />

kánoni vizsgálóbizottsága már 30 pálos kolostort talált hazánkban. Emellett az erdőségekben<br />

számtalan oratóriumaik és remeteségeik voltak egy-egy pálos remetével. Hogy a rend ilyen<br />

rövid idő alatt ennyire megerősödhetett, annak okát a <strong>pálosok</strong> hitbuzgóságán és munkásságán<br />

kívül különösen királyaink és főuraink támogatásában kell keresnünk. Királyaink egymás után<br />

alapítják a pálos kolostorokat, a meglevőket pedig gazdag adományokkal és kiváltságokkal<br />

látják el. Királyaink és főuraink lelkes pártolásának meg is lett az eredménye, mert miután a<br />

rend a XIV. század elején XXII. János pápától a megerősítést megkapta, még az előbbinél is<br />

hatalmasabb fejődésnek indult. Ezt a római pápáknak folyton megújuló kegyei még jobban<br />

elősegítették. Így Pázmány Péter a maga korában már nem kevesebb, mint 65 pálos<br />

kolostorról emlékezik meg Magyarországon. Ezen kívül a XIV. századtól kezdve Lengyel-<br />

Német- és Spanyolországban sőt, Portugáliában is voltak pálos kolostorok, melyeket mind<br />

Magyarországról, Budaszentlőrincről igazgattak a rendi generálisok. 38<br />

Ha időrendben nem is első, de jelentőségére nézve a legfontosabb kitelepülés a<br />

lengyelországi volt. László oppelni herceg, Nagy Lajos magyar és lengyel király nádorispánja<br />

1382-ben hívja meg a <strong>pálosok</strong>at Czestochowába, mely várost XI. Pius pápa püspöki<br />

székhellyé tett. A Jasna-Gora dombon épült templomban őrzik Lengyelország leghíresebb<br />

kegyképét, mely 1382-ben került a városba. A márianosztrai kolostor kapta a megbízatást,<br />

hogy benépesítse az új alapítást. Lengyelország leglátogatottabb búcsújáróhelye Czestochowa<br />

a mai napig is. A Pálos Rendet Lengyelországban is megkedvelték, s a czestochowai<br />

kolostorból, mint kaptárból a méhek rajzottak ki az új házak alapítására kiküldött szerzetesek.<br />

A Rend a XV. század elején telepedett le Rómában. Az első kolostor a Ponte Sisto<br />

közelében fekvő S. Salvatore in Onda című templom mellett volt. Amikor a magyar<br />

kolostorok elnéptelenedtek, Rómába sem küldhettek kellő számú rendtagot. A Coelius-hegyen<br />

épült S. Stefano Rotondo templom 1579-ben az alapítandó magyar papnevelés céljait töltötte<br />

volna be. Mivel a tervezett külön magyar papnevelő intézet nem jött létre, a templom a<br />

37 Vö. TÖRÖK,-LEGEZA,-SZACSVAY, PÁLOSOK, Mikes Kiadó, Budapest, 1996., 15-21.<br />

38 Vö. GALLA, FERENC, A PÁLOSREND REFORMÁLÁSA A XVII. SZÁZADBAN, Budapest, 1941<br />

17

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!