Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből

A főpásztor eltávolítása után a hatalom megpróbálta kiterjeszteni ellenőrzését az
Egyház egész szervezetére és a hívők „lelkére”. A béke eszméje mögé bújt propagandasztikus
úgynevezett „béke-mozgalom” terjedését azonban akadályozta a Magyar Katolikus Püspöki
Kar nyílt vagy burkolt ellenállása. Ugyanakkor a szerzetesrendek zárt közösségei
alkalmatlanok voltak arra, hogy a hatalom kiépítse bennük megosztó szervezetét és kiterjessze
befolyását. Rákosiék útjában álltak a szerzetesrendek. A szerzetesrendek ellen folytatott
politika kialakításában ott volt a történelmi példa: a jozefinista egyházpolitika.
A Püspöki Kar tárgyalóasztalhoz kényszerítése érdekében Rákosi ismét elővette az
„adminisztratív eszközöket”. 1950. június 7-én és 9-én éjszaka az államvédelmi hatóság
emberei 320 férfi szerzetest és 6-700 apácát hurcoltak el a jugoszláv határ közeli városok
rendházaiból és kitelepítették őket. A Püspöki Kar tiltakozott és tárgyalni kényszerült.
A Püspöki Kar és a kormány között 1950. június 20-án megindult tárgyalássorozat
augusztus 30-án aláírt és a katolikus egyház számára egyértelműen megalázó, szégyentejes
úgynevezett „megállapodással” zárult. A megállapodás legfontosabb következménye a
szerzetesrendek többségének felszámolása lett.
26. A szétszóratás 73
A rend megalapításának 700 éves évfordulója alkalmából 1950. január 7-15 között a
Gellért-hegyi Sziklatemplomban szervezett impozáns ünnepségsorozat még minden zavaró
tényező nélkül folyt le.
A hatalom birtokosai 1950 tavaszán azonban egyre gyakrabban érzékeltették, hogy a
„klerikális reakció" élcsapatának, a szerzetesrendeknek felszámolása csupán idő kérdése. 74
Az Államvédelmi Hatóság emberei 1950. májusában már többször érdeklődtek a pécsi
rendház tagjai után. P Bolváry Pál 75 június 8-án a Sziklakolostorba utazott. Június 9-én,
Úrnapja éjszakáján a rendőrök a házfőnököt keresték. Mindenkit az ebédlőbe tereltek s
közölték, hogy a rendházban való tartózkodásuk „a közrend és a közbiztonság szempontjából
aggályos", s ezért őket innen kitiltották. Az ávósok azonban hiába keresték a Budapestre
utazott P. Bolváry Pált, illetve azon rendtársakat, akik ezen a napon a Pécs melletti Szent
Jakab-hegyen voltak. Az ő kivételükkel tehát mindenkit felhajtottak a rendház előtt álló
73 Vö. GERGELY, JENŐ, AZ 1950-ES EGYEZMÉNY, Vigília Kiadó, Budapest, 1990.
74 Vö. TÖRÖK,-LEGEZA, A MAGYAR EGYHÁZ ÉVEZREDE, Mikes Kiadó, Budapest, 2000., 143-148.
75 Vö. BOLVÁRY, PÁL, RABLÁNCON KRISZTUSÉRT, Youngstown, Ohio, 1992., Katolikus Magyarok Vasárnapja
kiadás.
52