Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből

vegyenek a nagy pálos költő és nyelvtudós, P. Verseghy szobrának leleplezésén. Itt
találkoztak Kisbán tanárral, aki ismertette előttük terveit. Talán ennek a rövid találkozásnak is
része volt abban, hogy Kisbán tanárban megerősödött a gondolat: megírni a magyar pálos
múltat. Két kötetben tervezte feldolgozni a Rend magyarországi működését. 1936-ban részt
vett a czestochowai zarándoklaton, ahol hosszabb ideig ott is maradt, hogy a kolostor
könyvtárában folytassa kutatásait. Czestochowai kutatásai igen hasznosnak bizonyultak, mert
amellett, hogy sok ismeretlen adatra talált az archívumban és a könyvtárban, a Rend
évkönyveinek azon folytatásait is megtalálta, melyeket rég elveszettnek lett nyilvánítva..
1938-ban elkészült a mű első kötete, mely a Rend történetét alapításától, 1225-től 1711-ig
foglalta magába. A második kötet 1940-ben látott napvilágot.
21. A rendház munkássága 1940/41-ben
Röviden összefoglalva a budai kolostornak az 1940/41 munkaévben elért eredményeit,
meg lehet állapítani, hogy a rendház munkássága erőteljes virágzásnak indult, őszinte
megbecsülést szerzett a fővárosban és még jobban magára vonta a katolikus élet vezetőinek
figyelmét, aminek egyik jele volt, hogy a Sziklatemplomot most már igen gyakran vonták
bele országos megmozdulásokba. Itt rendezték az engesztelő órákat, ünnepélyes körmeneteket
ide vezettek s a Katolikus Nagygyűlés záró ájtatosságát is, templomunkban tartották.
Több probléma azonban még megoldásra várt. A budai rendházat illetőleg még mindig
nem sikerült a szerződést a fővárossal tető alá hozni. Ez annál nyugtalanítóbb volt, mert a
politikai helyzet könnyen úgy fordulhatott, hogy egyházellenes irányzat juthat uralomra a
városházán, amely a szerződéssel sem védett rendházzal szemben hatalmi szóval léphet fel. A
Schmidt-örökség aktái ugyancsak elintézetlenül porosodtak valahol a közjegyzőnél, míg a
Rend türelmesen várta a sok szép ígéret beváltását, pedig az ügy gyors és kedvező
elintézéséhez a nincstelen rendházaknak fontos érdekei fűződtek.
Új alapokon a Schmidt ügyben P. Zembrzuski megindította a tárgyalásokat.
1941.január 16-án a tárgyalások eredményre is vezettek. A megegyezés értelmében a birtokot
megosztották 70-30 % arányban, a Rend javára. A Generális atya definitoriumával együtt
jóváhagyta a megegyezést s megkezdődtek a rendkívül fárasztó, ügyvédi fondorlatokkal teli
tárgyalások a kötendő szerződés megállapítása céljából. Végül is vég nélküli alkudozások
után - némi engedmények árán - 1942. tavaszán a szerződést megkötötték. Az új szerződés
értelmében a birtok 70 %-ra vonatkozólag a Rend teljesen szabad kezet nyert, eladhatja azt
részben vagy egészben, beépítheti vagy parcellázhatja, amint azt érdekei legjobban
44