Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
17. A Pálos nyomda<br />
A Fehér Barát átszervezésével egyidejűleg felvetődött a gondolat: szervezni kellene<br />
egy külön pálos nyomdát. Budapesten lett volna felállítva, s az első időben a Fehér Barát és<br />
egyéb pálos sajtótermékek kiadására szolgált volna. Aztán pedig egy magasabb színvonalú<br />
katolikus képeslap megindítását lett tervbe véve, dr. Nádas szerkesztésében. Elsősorban<br />
azonban a Fehér Barát és a pálos propaganda olyan kiterjesztése volt a cél, amely több<br />
hivatást szerezne a Rendnek és ezzel kiterjesztené a Rend hatókörét. A nyomdát a „Fráter<br />
György Sajtószövetséggel” közösen lett volna felállítva. A szükséges tőke gyűjtése 1942.<br />
őszén kezdődött meg. Csupán a Nemzeti Bank és néhány nagyobb vállalat adományából 80<br />
000 pengő gyűlt össze, amelyen azonnal gépek lettek vásárolva. 1943. kora tavaszán már<br />
időszerűvé vált egy nyomdahelyiségről gondoskodni. Hosszas utánjárással sikerült is a<br />
kolostor közelében, az Orlay utca 3. számú ház alagsorában megfelelő helyiséget bérelni. A<br />
gépek teljesen összeállítva várták a munka megindulását, már csak a közművek bevezetése és<br />
az iparengedély kiadása volt hátra. A háború azonban e téren is éreztette hatását. A<br />
katonasággal kapcsolatos vállalkozások részesültek minden téren előnyben s hosszú, meddő<br />
hónapok teltek el, míg végre sikerült megfelelő vezetékeket szerezni. 1944. év elején, amikor<br />
a háború már a határokhoz ért és ezzel megbénult minden élet, jobbnak látta a Rend az üzem<br />
megnyitását elhalasztani békésebb időkre. A gépek megvoltak és így meg volt a remény arra,<br />
hogy a helyzet javulásával a munkát meg lehetett kezdeni.<br />
Mint a fentiekből is kitűnik, a Rend vezetősége nagy lendülettel fogott hozzá<br />
gazdasági és kulturális programjának megvalósításához. Aránylag rövid idő alatt megvetette<br />
az alapját a további széleskörű munkának. Az atyák kis gárdája jól dolgozott. 1943. nyarán<br />
újabb két páter kapcsolódott be a munkába: P. Homonny Miklós és P. Rába (Rahry) Lukács.<br />
Mindemellett sokat már nem lehetett elérni, mert igen későn - 1943. őszén - kapta meg a Rend<br />
a szükséges anyagiakat. Akkor pedig már csak öt hónap választotta el ügyünket 1944. március<br />
19-étől, a német megszállástól.<br />
18. Anyagi kérdések<br />
A Rend gazdasági helyzete az 1940-es évek elejére stabilizálódott. Az egyházi<br />
szolgálatokért kapott összegekről, a lap rendszeres „felülfizetésé”-ről, tehetősebb családoktól<br />
kapott pénzbeli és egyéb támogatásokról (pl. miseruhák, oltárterítők, miséző- és áldoztató<br />
kelyhek stb.) névvel vagy a nélkül rendszeresen közlemények jelentek meg a kiadvány „Pálos<br />
krónika” rovatában. A Sziklatemplom fenntartására, restaurálási és fejlesztési költségeinek<br />
41