Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből

munkát Magyarországon s hazai környezetben kell felnevelni az új pálos generációt. A
budapesti kolostornak 1934-re tervezett befejezése, a Sziklatemplom híveinek lelki gondozása
lelkesítette a lesna-podlaskai noviciátusban élő, némi reményre jogosító kis magyar csoportot,
hogy mielőbb Magyarországon folytathatják újoncévüket, majd megkezdhetik munkájukat is.
Időközben a Rend is átjutott benső fejlődésének egyik igen fontos határkövén: 1930-ban
megkapta a Szentszék által átdolgozott és jóváhagyott új Konstitúciót. Új szellem és
lelkesedés járta át az ősi falak lakóit. Az új szabályok nem modernizálták a pálos szellemet. A
Szentszék kifejezett óhajára a régi imádságos, elrejtett és mégis tevékeny pálos élet és szellem
sugárzott az új Konstitúció minden betűjéből. Ezzel megoldást nyert a nagy probléma s a
Rend egységesen tudta összefogni erejét a kitűzött cél érdekében.
Az 1934-es esztendőt szemelték ki a visszatelepítés évének. Mind magyar, mind
lengyel részről egyre lázasabban folytak az előkészületek.
1934. februárjában megtörténtek a végső elhatározások. Ekkor állították össze azoknak
a lengyel pátereknek és testvéreknek névsorát, akiknek majd el kell hagyniuk szülőhazájukat,
hogy Magyarországon segítsenek felnevelni a pálos palántákat. Három felszentelt pap és négy
laikus testvér volt kijelölve a feladatra. Hozzájuk csatlakozik majd Magyarországon
Galambos Kálmán pécsi egyházmegyei plébános. A négy fogadalmas lengyel laikus testvér
mellett felsorakoztak a magyar újoncok: három kispap és két laikus testvér.
A rendfőnök atya kérésére és gr. Zichy érsek úr közbenjárására a Szentszék
megengedte azt is, hogy bár Magyarországon egyelőre még nem állítanak fel provinciát,
mégis itt nevelhetik saját noviciátusukban az újonnan jelentkező hivatásokat. Ezzel az igen
ritka esetben kieszközölhető privilégiummal úgy látszott, eltűnt az a legsúlyosabb akadály,
hogy a magyar pálos generációt külföldön neveljék, s minden lehetőség biztosítva látszott,
hogy az új hajtás erőteljesen virágba boruljon. Egyúttal megadatott a lehetőség arra is, hogy a
Lengyelországban már megkezdett magyar noviciátus azonnal átköltözzék s idehaza folytassa
a munkát. A hosszú bizonytalanság után a magyar fiúk kitörő örömmel fogadták a jó hírt s
lázasan fogtak hozzá utazási előkészületeikhez.
P. Pius generális atyán kívül serényen, valódi pálos módon elrejtetten, de nem kisebb
szeretettel dolgozott a Rend gondnoka, a magyar ügy hűséges pártfogója, P. Olszewicz Vince
is. Nagy ügybuzgalommal látott hozzá, hogy az új magyar hajtás számára a méltó hozományt
előteremtse. Az egész csoport bőséges ellátásán kívül hatalmas ládákban becsomagolva
készen állott a budai, majd a később átvételre kerülő pécsi ház felszerelése.
Eközben Budapesten a Gellért-hegy délkeleti sarkán elkészült az ország első és
egyetlen Sziklatemploma. A Sziklatemplom mellett pedig felépült az új Kolostor. Amikor
25