Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
munkát Magyarországon s hazai környezetben kell felnevelni az új pálos generációt. A<br />
<strong>budapesti</strong> kolostornak 1934-re tervezett befejezése, a Sziklatemplom híveinek lelki gondozása<br />
lelkesítette a lesna-podlaskai noviciátusban élő, némi reményre jogosító kis magyar csoportot,<br />
hogy mielőbb Magyarországon folytathatják újoncévüket, majd megkezdhetik munkájukat is.<br />
Időközben a Rend is átjutott benső fejlődésének egyik igen fontos határkövén: 1930-ban<br />
megkapta a Szentszék által átdolgozott és jóváhagyott új Konstitúciót. Új szellem és<br />
lelkesedés járta át az ősi falak lakóit. Az új szabályok nem modernizálták a pálos szellemet. A<br />
Szentszék kifejezett óhajára a régi imádságos, elrejtett és mégis tevékeny pálos élet és szellem<br />
sugárzott az új Konstitúció minden betűjéből. Ezzel megoldást nyert a nagy probléma s a<br />
Rend egységesen tudta összefogni erejét a kitűzött cél érdekében.<br />
Az 1934-es esztendőt szemelték ki a visszatelepítés évének. Mind magyar, mind<br />
lengyel részről egyre lázasabban folytak az előkészületek.<br />
1934. februárjában megtörténtek a végső elhatározások. Ekkor állították össze azoknak<br />
a lengyel pátereknek és testvéreknek névsorát, akiknek majd el kell hagyniuk szülőhazájukat,<br />
hogy Magyarországon segítsenek felnevelni a pálos palántákat. Három felszentelt pap és négy<br />
laikus testvér volt kijelölve a feladatra. Hozzájuk csatlakozik majd Magyarországon<br />
Galambos Kálmán pécsi egyházmegyei plébános. A négy fogadalmas lengyel laikus testvér<br />
mellett felsorakoztak a magyar újoncok: három kispap és két laikus testvér.<br />
A rendfőnök atya kérésére és gr. Zichy érsek úr közbenjárására a Szentszék<br />
megengedte azt is, hogy bár Magyarországon egyelőre még nem állítanak fel provinciát,<br />
mégis itt nevelhetik saját noviciátusukban az újonnan jelentkező hivatásokat. Ezzel az igen<br />
ritka esetben kieszközölhető privilégiummal úgy látszott, eltűnt az a legsúlyosabb akadály,<br />
hogy a magyar pálos generációt külföldön neveljék, s minden lehetőség biztosítva látszott,<br />
hogy az új hajtás erőteljesen virágba boruljon. Egyúttal megadatott a lehetőség arra is, hogy a<br />
Lengyelországban már megkezdett magyar noviciátus azonnal átköltözzék s idehaza folytassa<br />
a munkát. A hosszú bizonytalanság után a magyar fiúk kitörő örömmel fogadták a jó hírt s<br />
lázasan fogtak hozzá utazási előkészületeikhez.<br />
P. Pius generális atyán kívül serényen, valódi pálos módon elrejtetten, de nem kisebb<br />
szeretettel dolgozott a Rend gondnoka, a magyar ügy hűséges pártfogója, P. Olszewicz Vince<br />
is. Nagy ügybuzgalommal látott hozzá, hogy az új magyar hajtás számára a méltó hozományt<br />
előteremtse. Az egész csoport bőséges ellátásán kívül hatalmas ládákban becsomagolva<br />
készen állott a budai, majd a később átvételre kerülő pécsi ház felszerelése.<br />
Eközben Budapesten a Gellért-hegy délkeleti sarkán elkészült az ország első és<br />
egyetlen Sziklatemploma. A Sziklatemplom mellett pedig felépült az új Kolostor. Amikor<br />
25