Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből

egy - a hagyomány szerint Szent Lukács evangélista által festett - szép Mária képet, mely
csodás erejének tulajdonította hadjáratainak sikerét. A csodatévő Mária kegykép hírneve
következtében a kolostor rövid időn belül forgalmas zarándokközpont s értékes adományok
kincstára lett. 1430-ban egy rablóbanda támadta meg és a képen kardjukkal több vágást
ejtettek. A restaurálások során a vágások helyét megjelölték s ez mind a mai napig látható.
Jasna Góra az évszázadok során a lengyel nép szabadságvágyának őrzője, a Szűzanya pedig a
svédek kiűzése óta (1656) Lengyelország pátrónája. A hívek kívánságára 1716-ban XI.
Kelemen pápa engedélyezte a csodatévő kegykép megkoronázását, s így Szűz Mária
Lengyelország királynője lett. Az 1920-as bolsevik támadás hírére a lengyel püspöki kar újra
Jasna Górán gyűlt össze, s ismét Lengyelország királynőjévé választotta Szűz Máriát. A
„visztulai csoda” néven ismert győzelmet is a Szűzanya közbenjárásának tulajdonították. A II.
Világháború éveiben megint nehéz idők jártak Czestochowára. A német megszállás alatt
megtiltották a zarándoklatokat, de a háború után ismét Lengyelország lelki fővárosa lett.
1946-ban Hlond bíboros prímás az országot Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta. Ezt a lelki
hagyatékot az új prímás, Wyszynski is átvette és folytatta. Ő állította össze az új Nemzeti eskü
szövegét, mely először szintén ezen a helyen hangzott el 1956. augusztus 20-án, János
Kázmér király fogadalmának 300. évfordulóján. Erre az alkalomra, az üldözések ellenére
egymillió zarándok gyűlt össze. A Pálosok Lengyelországból Magyarországra történő
visszatelepülésének 60. évfordulóján, 1994. május 15-én a Lengyel-Magyar Baráti Társaság a
Sziklatemplomnak ajándékozta a czestochowai Madonna kegyképének másolatát. Ettől
kezdve minden évben, augusztus 26-án ünnepi szentmisére gyűlnek össze falai között a
magyarországi lengyelség képviselői. Ugyanazon év októberében a Sziklakolostorba
látogatott a doylestowni pálos kolostorból a gyémántmisés P. Zembruski Mihály. Ő is azok
között volt, akik 1934-ben a visszatelepüléskor Czestochowából Budapestre jöttek. A képtől
balra Nagy Lajos magyar király lánya, Szent Hedvig látható.
Szent Hedvig életrajzát latin nyelven Johannes Dlugoss XV. századi lengyel történész
írta meg. Nagy Lajos Anjou-házi magyar és egyben lengyel királyunk és Erzsébet boszniai
hercegnő gyermekeként született 1373 táján. A kor szokásának megfelelően apró gyermek
korában eljegyezték és idegenben nevelkedett. 1384-ben, körülbelül 11 évesen került haza
Krakkóba és egyúttal a lengyel trónra. Nem előző jegyesével, Vilmos ausztriai herceggel,
hanem Jagelló Ulászló litván fejedelemmel kötött házasságot 1386. február 12-én. Férjével
együtt a litvánok kereszténnyé válásának egyik fő munkása lett. Törődött a betegekkel,
95 Fényes, világos hegy, Clarus Mons
61