Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből

tiszteljük Nagyasszonyunknak, nemzeti Patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát.
Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti Patrónaként tisztelni
Máriát 1638-ban és Nagyboldogasszony napján emlékeznek rá. Ausztriát III. Ferdinánd
ajánlotta fel Máriának 1647-ben. Ők december 8-án ünneplik. Lengyelország Királynőjévé
János Kázmér király nyilvánította a Szűzanyát 1656-ban. 1754-ben a Mexikói Alkirályságot,
1821-ben Mexikót, 1910-ben egész Latin-Amerikát a Szűzanya oltalma alá helyezték. XIII.
Leó adta jóváhagyását ahhoz, hogy a Szűzanya Katalónia és Dél-Ázsia Patrónájaként
tiszteljék, valamint, hogy az angol püspökök 1893-ban felajánlják Angliát.
Az ábrázolás érdekessége, hogy Máriát nem finom, reneszánsz szépségű asszonynak
vagy méltóságteljes uralkodónőnek mintázza meg az alkotó. Széles arccsontja a messzi
keleten élt őseinket juttatja eszünkbe. A kerámia Madonna nem visel palástot, hanem helyette
mellényként, a magyar lányok-asszonyok szép és praktikus ruhadarabját. 88 Ha ezt jól
szemügyre vesszük, két galambot fedezünk fel a mellén. Az ősi kultúráktól kezdve mind a
mai napig szimbolikus jelentőségű a galamb ábrázolása. Gyakran szerepel a folklór minden
ágában is. Mária fején korona van, de nem a ma ismert rekeszzománc díszekkel ékesített
keresztpánttal lezárt latin feliratos, hanem az ún. corona graeca 89 , a csúcsdíszes tíz
rekeszzománc lemezzel ékesített abroncs, mely feltehetőleg a bizánci császári udvarban
készült. A Magyarok Nagyasszonya nem ül királynői trónusán, hanem itt áll közöttünk. Fiát
sem a karján tartja. Az édesanyjához simuló, felfelé tekintő, bizalommal teli kisgyermek képét
mindannyian a szívünkben őrizzük. Csakúgy, mint azt a melengető érzést, mikor hozzánk
bújó gyermekünket szeretettel oltalmazva, fejét simogató tenyerünkbe fogjuk. 90
Közvetlen a Magyarok Nagyasszony szobor mellett találjuk Szent István király
fejszobrát. 91 1995-től egy magyar kutatócsoport Vörös Győző 92 egyiptológus vezetésével
Thébában, a Thot-hegyen több évig ásatásokat végzett, ahol feltárták a Montuhotep Szanhkaré
fáraó (Kr. e. 2010-1998) által épített templomot. 1997-ben fedezték fel azt a 120 m2-es
királysírt, amelynek bejárata a Thot-hegy északi oldalán, egy függőleges sziklafalon, 17 méter
magasan helyezkedik el. Valószínűnek látszik, hogy annak a fáraónak a temetkezési helyét
találták meg, aki a hegyen lévő templomot emelte. A sírt már az ókorban kirabolták. Az öt
nagy terem mellett, egy másodlagosan bemetszett szentélyre bukkantak, a Pantokrátor (a világ
végén dicsőségesen eljövő, ítélkező) Krisztus freskójával. A kis kápolnát a thébai sivatagban
87 Majzik Mária alkotása
88 Vö. Hofer, Tamás - Fél, Edit, Magyar népművészet, Corvina Kiadó, 1975.
89 görög korona
90 Vö. PLATTHY, - RÓNAI, NÉPMŰVÉSZET, TANKÖNYVKIADÓ, 1978.
91 Barabás Edit alkotása
59