Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből

Collegium Germanico-Hungaricum tulajdona lett, a kolostorba pedig karmelita apácák
költöztek.
A mohácsi vész után bekövetkezett hanyatlást a rend is megsínylette. 39 XIII. Gergely 1576-
ban megbízta Ferenc vercelli püspököt, németországi követét, hogy vizsgálja meg a pálos
kolostorok állapotát. A követ káptalant hívott össze, melyen határozatokat hoztak a Rend
megújítására. Sajnos, mégis rosszabbodott a helyzet, a Rend egyre jobban hanyatlott, a régi
szellem és a fegyelem helyreállítása egyre sürgetőbb feladattá vált. V. Pál pápa 1619-ben a
rend apostoli vizitátorává Pázmány Péter esztergomi érseket nevezi ki, 40 mert sokan a Pálos
Rend megszüntetésére gondoltak. Pázmányt annyira lefoglalták országos ügyei, hogy nem ért
rá eljárni megbízatásában. 1634-ben a pápa megbízta Stassewsky Miklós helyettes
rendfőnököt, hogy hívjon össze nagykáptalant, ahol a régi szabályokat és határozatokat
felújították, s ezzel új korszak kezdődött el a Pálos Rend életében. 41 Alapos lelki és szellemi
kiművelésben részesítették a rendtagokat, s így lassan visszatérhetett a Rend az ősök járta
ösvényre. A rendtagok száma újra gyarapodott s új alapításokra kaptak meghívásokat. A Rend
tagjai ekkor már nem elégedtek meg azok gondozásával, akik templomaikat látogatták, hanem
az elveszett bárányokat is felkeresték.
A reformáció sok lelket elszakított az Egyháztól. 42 A paphiány is nagy része volt a
protestantizmus elterjedésében. Ezen a hiányon akartak segíteni a Pálosok. 43 A ferencesekhez
és a jezsuitákhoz hasonlóan, mint jámbor hithirdetők jártak-keltek az országban és keresték
fel a legeldugottabb falvakat is. A pálos misszionáriusok sorát Vánoviczy János nyitotta meg.
A protestánsok nem nézhették tétlenül a Pálosok apostoli sikereit. Hitvitába kezdtek velük, de
általában alulmaradtak. Érvekkel nem tudták legyűrni ellenfeleiket, megtették erőszakkal. Sok
pálos vértanú köszönhette nekik a vértanúi pálmát.
1686. szeptember 2-án felszabadult Buda vára a 150 éves török rabság alól, s vele az ország.
1688-ban már a szemközti Pesten is megtelepedtek a Pálosok, templomuk 1715-1722. között
épült. 44 Kolostoruk a Központi Papnevelő Intézet otthona, templomuk a mai Egyetemi-
templom. 45 Itt lakott a magyar Pálos provinciális, itt volt a XVIII. században a Rend bölcseleti
főiskolája. A kolostor főiskolája a maga idejében párját ritkította. A könyvtár körülbelül 6000
39 Vö. TÖRÖK,-LEGEZA, A MAGYAR EGYHÁZ ÉVEZREDE, Mikes Kiadó, Budapest, 2000., 101-104.
40 Vö. BERTÉNYI,-GYAPAI, MAGYARORSZÁG RÖVID TÖRTÉNETE, Maecenas Kiadó, Budapest, 1993., 197-207.
41 Vö. GALLA, FERENC, A PÁLOS REND REFORMÁLÁSA A XVII. SZÁZADBAN, Budapest, 1941.
42 Vö. DR. SZÁNTÓ, KONRÁD, A KATOLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE II., Ecclesia, Budapest, 1984., 285-319.
43 Vö. HERVAY, FERENC, A PÁLOS REND ELTERJEDÉSE A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON, In., TÁRSADALOM ÉS
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNEI TANULMÁNYOK. Mályusz Elemér emlékkönyv. Budapest, 1984., 159-171.
44 Vö. TÖRÖK, JÓZSEF, EGYETEMI TEMPLOM: Budapest, 1985.
45 Vö.: SALY, LÁSZLÓ, AZ EGYETEMI-TEMPLOM, Budapest, 1926. Illetve
KUTHY, SÁNDOR, A PESTI EGYETEMI-TEMPLOM, Budapest, 1960.
18