Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
így segítségére volt a lengyel újoncmesternek, P. Raczinski Kajetánnak, a magyar fiúkból<br />
pálos szerzeteseket faragni.<br />
Mivel a kis magyar csoport még nem volt elegendő, hogy az áttelepítés nagy munkáját<br />
elvégezze, az általános rendfőnök már jó előre kiszemelte azokat a lengyel atyákat, akiknek<br />
majd az áttelepítés nagy munkájában szintén részt kell venniük.<br />
8. Előkészületek Magyarországon<br />
A lengyelországi nevelőmunkával párhuzamosan Magyarországon is folyt a lázas<br />
munka. A Budapesti Sziklatemplom Építő Bizottságának jutott az a megtisztelő megbízás,<br />
hogy a visszatelepülő Pálos Rendnek hajlékot készítsen. Az Építő Bizottság - élén Pfeiffer<br />
Gyula ny. államtitkárral - megértve a feladat nagy és nemes voltát, mindent elkövetett, hogy<br />
az egyetlen magyar eredetű ősi Rendhez méltó, művészi kivitelű hajlékot készítsen. Magát a<br />
Bizottságot is Pfeiffer Gyula ügybuzgósága hívta életre, amelynek azután gr. Zichy Gyula<br />
kalocsai érsek és tanácsadója: dr. Mosonyi Dénes prelátus adtak erkölcsi súlyt. Az Építő<br />
Bizottság – amint az 5. fejezetben már szó esett róla - még 1924-ben alakult meg azzal a<br />
céllal, hogy a Szent Gellért-hegyi elhagyott, rosszhírű barlangból - a Franciaországi Lourdes<br />
mintájára - templomot teremtsen. Csak később vetődött fel a gondolat, hogy a gyönyörű<br />
fekvésű és kivitelezésében Magyarországon egyedülálló szentély mellé lenne alkalmas<br />
letelepíteni a visszaérkező <strong>pálosok</strong>at, akik azt idővel szentéllyé képezhetik ki. Így lett az Építő<br />
Bizottság a pálos gondolat letéteményese s első feladatának tartotta, hogy mielőbb <strong>pálosok</strong>kal<br />
népesítse be az épülő templomot. Minthogy a múltban a visszatelepítési kísérletek inkább<br />
anyagi kérdéseken buktak meg, az Építő Bizottság olyan templomot kívánt a Rendnek<br />
rendelkezésére bocsátani, amelynek persely adományai elegendőknek látszottak az első ház és<br />
az indulás költségeinek fedezésére.<br />
Nehéz munkával sikerült is befejezni a Sziklatemplom építkezését. Ezután országos<br />
gyűjtés, egyéni adományok és alapítványok voltak hivatva, hogy a kolostor költségeit<br />
fedezzék. Lassan-lassan a sziklaoldalban kezdtek kinőni a jövendő kolostor falai is.<br />
Nagy előrehaladást jelentett a szent ügy érdekében Serédi Jusztinián bíboros-<br />
hercegprímásnak 1933-ban , a Báthory ünnepségekkel kapcsolatban Lengyelországban tett<br />
látogatása , amelynek során kijelentette, hogy a maga részéről nem támaszt nehézségeket a<br />
Rend visszatelepítése elé. Minthogy az illetékes világi hatóságok sem látták az ügyet<br />
kivihetetlennek, a visszatelepítés újból csak a Renden múlott s most már tőle várták a döntő<br />
22
Change language