Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből

Az 1930. év folyamán az alsó templom már annyira szűknek bizonyult, hogy gondolni
kellett annak mielőbbi kibővítéséről, annyival is inkább, hogy az eljövendő magyar rendnek
megfelelő tágas templomot lehessen majdan átadni. Így történt aztán, hogy 1930.
novemberében ismét bányászok lepték el az altemplomot, két és fél hónapig tartó robbantások
eredményeképpen létrejöttek azok az üregek, barlangrészek, amelyek a magyar szentek (Szent
István, Szent László, Szent Imre herceg, Árpádházi Szent Erzsébet, Szent Margit) pantheonja
oltárainak elhelyezésére szolgálhattak. Pfeiffer Gyula leírása szerint több mint 1200
robbantást végeztek. 21
Hideg időben minden szertartást itt, a barlangban tartottak. Ennek a föld alatti
templomnak két „hajója” van. Először egy kis háromszög alakú részbe érkezünk, amelyben
Árpádházi Szent Erzsébet oltára volt. Innen lehetett elérni a Szűz Mária és Szent Margit-
kápolnát, valamint a főhajót. Itt három oltárnak volt helye: a limpiászi Krisztusnak, Szent
Istvánnak és Szent Lászlónak. A főhajóból vezetett az átjáró a pálosok kolostorába. A
templom bővítési munkálatainak egész ideje alatt a felsőtemplom működött, rendszeresen
folytak a szentmisék.
A kibővített Sziklatemplom felszentelése 1931. május. 25.-én Pünkösd másnapján zajlott,
fényes papi segédlettel, Zichy Gyula kalocsai érsek és Horváth Győző püspök
celebrálásával. 22 Az altemplomban a főoltárnál az érsek, a felső templomban a kegyoltár előtt
a püspök végezte a szentmisét egyidejűleg. A szertartásokhoz az éneket Sugár Jenő és
Topolanszky karnagyok vezetése mellett a lágymányosi énekkar szolgáltatta. Az éneket
mindkét szentmise hallgatóihoz az alsó templom kórusából megafonon közvetítették,
ugyancsak megafon közvetítette az érseknek a magyar szentek panteonja szószékéről mondott
tüzes szózatát, melyben arra buzdította a híveket, hogy a mostani nehéz időkben a magyar
szentek példáján felbuzdulva, küzdjenek az ősi hitélettel kapcsolatban a nagy magyar
feltámadásért. Este az országos Mária kongregációk, a főváros egyházközségeinek küldöttei, a
katolikus egyesületek és szervezetek zászlókkal, fáklyákkal vonultak fel, a főváros különböző
pontjairól indulva a Sziklatemplomhoz. Az ünnepségen mintegy 20 ezer ember vett részt. Az
esti májusi ájtatosságot Angelo Rotta érsek, pápai nuncius tartotta.
A Sziklatemplom történetének első fejezete a templomszenteléssel lezárult. A
barlangtemplom további sorsa eggyé vált a Pálos Rend, a fehér barátok legújabb kori
történetével.
21 Vö. PFEIFFER, GYULA, A NAGYASSZONYUNK SZIKLATEMPLOMA FELÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE, Pallas, Budapest,
1931.
13